Századok – 1919-1920

Tárcza - Hivatalos Értesítő - 419

A MAGYARORSZÁGI JÁNOS-LOVAGOK A XVI. SZÁZADBAN. 439 kétségtelen, liogy mint korának féríia általában, hatalmaskodó és erőszakos volt, de azok alól a vádak alól, a melyekkel Bonfin és Isthvánffi illetik, sikerült magát nagyrészt még a pápa által elrendelt vizsgálat folyamán tisztázni. Beriszló Bertalan fogsága alatt a vránai perjelség birtokai közprédává váltak. Ivanec várát Vitovec János foglalta el, Bélavára a Gersei Petheő-család birtokába került, Gora várát és tartozékait 1496-ban Thuz Ozsvát zágrábi püspök nyerte adományul, míg Bozsjakovinát a zágrábi káptalan szerezte meg. Vrána pedig a velenczeiek birtokában volt.1

Még a székesfehérvári János-lovagok is lépéseket tettek, hogy a tőlük elfoglalt birtokokat visszaszerezzék. II. Ulászló király 1495-ben meg is hagyta Tolna vármegyének, hogy Gyánt, Gerenás, Varasd, Fadd és Halászi birtokokba, a melyet Bertalan perjel a székesfehérvári lovagoktól erőszakkal elvett, helyezze vissza a lovagokat.2 Thuz Ozsvát zágrábi püspöknek és társainak (Somi Józsa, Drágffi Bertalan erdélyi vajda) ugyan sikerült régi ellenfelüket megalázni és mindenéből kifosztani, de ama visszatetszés, a melyet Beriszló elfogatása főleg a délvidéken keltett, csakhamar megnyitotta börtönének ajtait. A magyarországi János-lovagok is lépéseket tettek a fogságban sínylődő tartományi mesterük érdekében, így történt azután, hogy Beriszló Bertalan, mintegy négyévi fogság után, visszanyerte szabadságát. Beriszló a fogságából történt kiszabadulása után egyideig Budán tartózkodott. 1499. évi május hó 15-én ő is aláírja a János Albert lengyel király és II. Ulászló között Budán kötött szövetséglevelet.3

A mint visszanyerte szabadságát, VI. Sándor pápához fordult, hogy az ellene emelt vádakkal szemben magát tisztázza. VI. Sándor pápa 1499. évi július hó 30-án kelt levelében Váradi Péter kalocsai 1 Kukuljevic Iván : Priorat vranski. Rad : LXXXII. évi. 30. lap. 3 Báró Dubsky Ferdinand Lipót : Fundata Species Facti 59. és 61. §§. Az elősorolt birtokok közül : Gyánt vagy Gyánd ma puszta Simontornyától délnyugatra, Tolna vármegyében. (Dr. Csánki Dezső : Magyarorsz. Tört. Földrajza III. 409.) Gerenás ma Gerenyás néven puszta Gyönk mellett Kölesdtől északnyugatra. (Dr. Csánki D. i. m. III. 426.) Varasd ma puszta Szekszárdtól nyugatra Tolnában. (Dr. Csánki D. i. m. III. 413.) Fadd ma is létező helység Tolnában a Duna mellett. Halászi, a középkorban Fejér vármegyében, ma Dusnok község határához tartozó puszta Halász néven Fajsztól keletre Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében. 3 Katona : História Critica. XVIII. 181.