Századok – 1919-1920
Tárcza - Hivatalos Értesítő - 419
440 DR. RE ISZIG EDE. érseket bízta meg a vizsgálattal, a ki Garai Bereczk bácsi őrkanonokot, a szabadművészetek doktorát küldte ki a vizsgálat megtartására. A megtartott vizsgálat teljesen tisztázta Beriszló Bertalant. A kedvező eredményt jelentékenyen előmozdította az a körülmény is, hogy ez év tavaszán (1499 ápril 15—16-án) Beriszló leghalálosabb ellenségeinek egyike, Thuz Ozsvát zágrábi püspök is elköltözött az élők sorából.1 Váratlan halála jelentékenyen megkönnyítette a vránai perjel helyzetét a királyi udvarban, a hova ismét bejáratos lett.2 II. Ulászló mintha kárpótolni akarná a magyarországi János-lovagokat a Beriszló Bertalanon elkövetett méltatlanságokért, szinte lépten-nyomon kimutatta a lovagrend iránti jóindulatát. Még 1499. ®vi máj. hó 9-én felmenti a soproni lovagházhoz tartozó bői és keresztényi jobbágyokat a vámfizetés alól.3 Beriszló Bertalan kiszabadulása után arra törekedett, hogy a lovagrend elvesztett birtokait visszaszerezze. Még 1500-ban segély!; kért II. Ulászló királytól, hogy Vránát, melyet még a nápolyi László-féle felkelés alatt vesztett el a lovagrend, Velenczétől visszafoglalhassa. Beriszló Bertalan tervének kivitele ellen azonban legyőzhetlen akadályokat gördített Bakócz Tamás prímás, a ki Velenczének nagy barátja volt s éberen őrködött a köztársaság érdekein. Különben Várna ezen időtájt a törökök folytonos támadásainak volt kitéve s De Ponte várkapitány csak nehéz küzdelmek árán tudta a várat megtartani. Vrána visszaszerzése tehát akkoriban csak újabb gondot okozott volna a János-lovagoknak, mert a vár megtartása s a törö-1 Katona : História Critica. XVIII. 188. 2 Thuz Ozsvát 1493-tól kezdve egyúttal a Szent Háromságról nevezett budafelhévizi prépostságot is bírta, mely a János-lovagok ottani birtokaiból 1439—1457. években létesült. (Némethy Lajos : Adatok a budai felhévizi Szent Háromságról nevezett prépostság és káptalan történetéhez. 14—17 1.) Beriszló Bertalan, a ki egész perjelsége alatt azon igyekezett, hogy a rend elidegenített jószágait visszaszerezze, valószínűleg megkísérelte a budafelhévizi javak visszaszerzését is. De oly hatalmas befolyásos emberrel szemben, mint Thuz Ozsvát, nem sokra mehetett. Valószínűleg ez a körülmény is jelentékenyen szította azt a halálos gyűlöletet, mely a két férfiú között fennállott. Mindamellett a budafelhévizi birtokok többé sohasem kerültek vissza a János-lovagok kezébe, mert Thuz Ozsvát halála után azokat Szakmán György, a király titkára, választott veszprémi püspök nyerte adományul s az országgyűlés hozzájárulásával e birtokokat továbbra is megtarthatta. (L. 1500 : XXXI. t.-cz.) 3 Orsz. Levéltár. Dl. 20.847.
