Századok – 1919-1920
Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: Turócz vármegye vámhelyei és forgalma a középkorban 34
MÁLYUSZ Е. — TŰRÓCZMEGYE VÁM HELYEI ÉS FORGALMA A KÖZÉPKORBAN. 35 s a melyet az 1437-i oklevél egyedül említ a Vág mellett. 1359-ben már volt Szucsánban tributarius regius, a határjáró oklevelek pedig már korábbi időben is szólnak ennek az útnak turóczmegyei részéről. A vámnál minden mázsaszekér után a kereskedő a be- és kijutásnál négy-négy garast fizetett. Az itteni vámjövedelem nem folyt be közvetlenül a királyi kincstárba. Az erős centralismus, a királyi hatalomnak nagy méretű érvényesülése megnyilvánult ennek, a gyepürendszeren kivül, igazán királyi birtokon élő, várjobbágyságból kialakult nemességnek területén is. A vámok a királyi várakhoz voltak kapcsolva, jövedelmük azok fentartására szolgált. A vám beszedése a főispánnak, a turóczi főerősség, Szklabina, urának hatáskörébe tartozott, a ki a központi hatalom végrehajtó közege volt. így szedte be a vámot 1359-ben Peck turóczi főispán embere (famulus et theloniator seu tributarius suus de Zuchan) Ivanka fia Miklós. Jellemző az akkori primitiv viszonyokra s a forgalom kis méreteire, hogy a vámszedő kötelessége volt minden szerdán Szucsánban, minden pénteken Szentmárt ónban a vásárosoktól is beszedni a vásárpénzt.1 A jogtalan vámszedés terén az egész országban elharapózott visszaélések hozták létre az 1435. évi XXII. és XXIII. törvényczikkeket, a melyek elrendelték minden vármegyében a vámoknak a nádori közgyűlések alkalmával történő megvizsgálását. Ennek a rendelkezésnek tett eleget 1437-ben Turóczmegye. Hédervári Lőrincz nádor elnöklete alatt Arvamegyével együtt Szentmárton mellett tartott gyűlésén Gayi »Moczkus« István2 sorolta fel nem privilégiumra, hanem a régi szokás jogára (»ab antiquo verum tributum fuisset et nunc esset«) hivatkozva a Turóczmegyében levő vámhelyeket az ál-utak feltüntetésével és állítása igazolására az alispán, a szolgabírák és az esküdtek kihallgatását kérte. Miután ezek megerősítő vallomásukra letették az esküt, bizonyára előzetes vizsgálat után, a nádor a gyűlés nyolczadik napján kiadta a vármegye vámhelyeinek összeírását tartalmazó oklevelet.3 A vámok birtokosát nem említi meg, ekkor még kétségtelenül az uralkodó volt. 1 U. o. 2 Életére vonatkozólag 1. Szerémi és Eroyey J. : A Majthényiak és a felvidék I. k. Budapest. 1913. 535. skk. 1. 3 II. Ulászló király 1503 június 2-i átíró és megerősítő oklevelének eredetije hártyán a gróf Révay-család levéltárában, Kisselmecz. (Turócz m.). — Ez úton is hálás köszönetünket kell kifejeznünk gróf Révay László úr ô méltóságának, azért a liberális s szíves 3*
