Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Hanotaux: La guerre des Balkans. Ism. Frideczky József 403

404 TÖRTÉNETI IRODALOM. 404 ségü diplomata leginkább van hivatva kora eseményeit megörökíteni. Története nem szigorúan tudományos munka, mely forrástanulmányok alapján van kidolgozva, még csak nem is mémoireszerű, úgy hogy nincs meg benne a kellő történelmi perspectiva sem. Foglalata e mű egyszerűen a szerző a »La Revue hebdomadaire «-ben és a »Figaro«-ban megjelent, látszólag ephemer jellegű közleményeinek, melyek frissen, melegiben az események után íródtak s az első impressiók kifejezései. Ebben rejlik hibája is, előnye is. Olykor maguk az események ráczáfolnak a tévedésekre, olykor elkerülhetetlen az előbb merevül hangoztatott álláspont megváltoztatása az események nyomán, a mely a czikksorozatnak kaleidoskopszerű jelleget ad. Azonban előnye e műnek retrospectiv történelmi munkákkal szemben, hogy a pillanat impressióit rögzíti meg megmásíthatatlanul, s így nem hamisíthatja meg a multat a következményekre való tekintettel, mint azt igen sok, az események tanulságait leszűrt történeti munka teszi. Itt jelen vagyunk az események formálódásánál, a perez idegesítő hatását érezzük, látjuk olykor a diplomaták lázas kapkodását és olykor tanácstalanságát ; motívumaik, melyeket az események utáni lehiggadásban talán rejtegetnének, meztelenül jelennek meg. Tanúi vagyunk annak az izgalmas diplomatiai tülekedésnek, mely egy háború színfalai mögött lejátszódik. Ebből a szempontból, de meg tárgyának nagy érdekességénél fogva is tanulságos könyvét consultálni. A Balkán-háborút a nagy háború izgalmai alatt szinte elfelejtettük és az utóbbi nagysága mellett eltörpül szemeinkben. Most azonban, mikor már le kell vonnunk a tanulságokat a világháborúból és létérdekünk, hogy lássuk, mi vitt bennünket a nagy katastropha felé, melyek azok az okok, melyek a megrázkódást előidézték, megújult érdeklődéssel kell tekintenünk előzményei felé. Különösen érdekessé-teszi az előttünk fekvő könyvet az a tény, hogy a nagyháború előzményeit reánk magyarokra nézve újszerű megvilágításban tekinti s a balkáni háborút a világpolitikába beleállítva tárgyalja. Nem a hadieseményeket írja le, hanem a diplomatiai hátteret rajzolja meg. Nagy előnye a tények obiectivebb megítéléséhez, hogy míg e háború országunk érdekeit közvetlenül érintette s így annak vizsgálatánál mégis hajlandók vagyunk elfogultabban ítélni, talán a francia érdekkörtől mozgott legtávolabb, úgy hogy annak horderejét az író, mint franczia diplomata, első sorban a világbékére vonatkozó hatásai szempontjából látja. Látjuk e műből, hogy a balkáni hadviselő államok sakkfigurák, melyeket a nagyhatalmak rángatnak. Bármily erősen