Századok – 1919-1920

Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: Turócz vármegye vámhelyei és forgalma a középkorban 34

Turóczmegye vámhefyei és forgalma a középkorban. Iványi Béla1

és Holub József2

tanulmányai eléggé rámutattak a vámhelyek ismeretének jelentőségére és mivel ugyanők foglalkoztak már az ezzel összefüggő előismeretek s tudnivalók kifejtésével, a felesleges ismétlés elkerülése végett egyenesen hozzájuk utasítjuk az olvasót.3 A kis Turóczmegye földrajzi helyzeténél fogva nagy jelentőségű utakon közvetítette az átmeneti kereskedés forgalmát, amelynek csak kisebb része irányult saját vidéke belső szükségleteinek kielégítésére. Városai mind egy-egy már meglevő jelentős kereskedelmi út mellett fejlődtek ki, annak forgalmából szíva magukba életerőt. Ilyen, már nemzetközi fontosságú, volt a német kereskedelem lebonyolítása végett részint Nagy Lajos által épített, részint általa jókarba hozott út Boroszló és Kassa között, a mely a megye északi részén a Vág mellett vonult végig. Az ezen úton haladó kereskedőket az uralkodó általánosságban felmentette a vámfizetés alól, a melynek csak három helyen kellett mégis eleget tenniök : Zsolnán, Turóczban és Liptóban.4

A turóczi vámhelyet nem nevezi meg az oklevél, de ez csak Szucsánban lehetett, Vág hídjánál, a hol a domus tributaria is volt,' 1 Iványi B. : Bihar és Bars vármegyék vámhelyei a középkorban. Magy. Gazdaságtört. Szemle. 1905. évf. 81. skk. 1. 2 Zalamegye vámhelyei és úthálózata a középkorban. Századok. 1917. évf. 3 Az Árpád-kori állapotokra vonatkozólag v. ö. Eckhart F. : A királyi adózás története Magyarországon 1323-ig. Arad. 1908. 86. skk. 1. — Hóman B. : A magyar városok az Árpádok korában. Budapest. 1908. 68. skk. 1. 4 >>in Lypto, in Turuch et in Zylna«. Hajnik I. : Adalékok a magyar kereskedelem történetéhez a vegyes házakbeli királyok alatt. Századok. 1868. évf. 151. 1. 5 Fejér : Codex diplomaticus. IX. 3. 78. 1.