Századok – 1919-1920

Értekezések - BIRÓ VENCZEL: Béldi Pál felkelése - 341

364 BÍRÓ VENCZEL. ne pártolják, biztatásokra, írásokra, izenetekre meg ne tántorodjanak, Páskó Kristóffal egyet ne értsenek.1 Hasonló üzenetet kapott a brassai bíró is. Brassó nevében annak bírája tett hűségnyilatkozatot, majd utóbb Treiner Péter vezetésével több polgár tisztelgett Fogarasban. Hűségnyilatkozatában a bíró erősítette, hogy minden változás veszedelmes, mert a sok színes és mézes változásokból igen mérges veszedelmek következnek. A fejedelemnek a haza megmaradására czélozó igyekezetére Isten áldását kérte. Nem ártott a figyelmeztetés, mert már zűrzavaros hírek érkeztek a városba, sokszámú török »zúgását« hallották, úgy hogy a fejedelem Fogarasba való érkezése hírére odaküldött három tisztelgő brassai polgár útjából visszatért.2 A török segítősereget csak Béldi javára magyarázhatták. Páskó tehát a pasával megérkezett. 21-én már Prázsmáron voltak. Egy percznyi időt sem akartak elszalasztani, mert 21-én Achmed aga, kapucsi pasa, mint a fejedelemhez s az országhoz küldött követ a csík-gyergyó-kászonszékieknek értésére adta, hogy őt a császár parancsából a fővezér a végre küldötte, hogy az erdélyországi zűrzavart lecsendesítse, az országot a fejedelemmel szép egyességre hozza, hogy így az ország régi szabadsága szerint élhessen a császár szolgálatára. Intett tehát fejenkint mindenkit, hogy a császár parancsának megértésére hozzá jöjjenek, a ki az oda való jövetelt elmulasztja, maga lesz a saját veszedelmének oka.3 Bizonyosan hasonló parancs ment egyéb helyekre is. Hogy pedig a megjelenést hogyan kell érteni, azt a háromszékieknek a következő napon tartott prázsmári gyűlése világítja meg. Nem elég, mondják a gyűlésből szétküldött iratban, hogv olyan sok a baj, olyan nagy drágaság, pestis, a mely a hazát pusztítja, ezekhez még a hamis nyelvek hintése is járul, a mely egymás iránt bizalmatlanságot teremtett. Olyan nagy a széthúzás, hogy ha le nem csillapodik, a haza végső veszedelmét vonja maga után. Ennek megelőzésére, a rájuk következhető fegyver eltávoztatására, az önvédelem fegyveréhez nyúltak annál inkább, mert a fejedelem székinek erősítését, a haza megnyugtatását a császár kegyessége is elősegíti. Mivel a szép virágról mérget színi szokott pók módjára a gonosz lelkű emberek 1 Szék. Oki. VI. k. 380—381. 1. 2 Erd. Orsz. Emi. XVI. k. 423—424. 1. 3 Szék. Oki. VI. k. 381—382. 1.