Századok – 1919-1920

Értekezések - REISZIG EDE: A magyarországi János-lovagok a XVI. században 321

332 dr. gróf klebelsberg kunó. veszedelem ellen védekezett. A felszabadító háborúk befejez­tével a török kérdés elveszti specialis magyar jellegét s a fel­szabadult nemzet Széchenyi felléptéig nem tekint többé dél­nek, a Balkán felé, hanem annyi pusztítás után a reconstruction nagy művével és különállásának, alkotmányának védelmével van elfoglalva, melyet a kivérzett országtól épen a felszaba­dítás ellenében akar a kialakuló osztrák hatalom elvenni, A magyar tudományosságnak ekként úgyszólván becsü­letbeli kötelessége, hogy az európai török uralom első, ma­gyarnak nevezhető korszakát, a XIV. század második felétől a XVII. század végéig, teljesen felderítse és feldol­gozza. Ez az a tér, a hol a nemzeti történelem az egyetemes történelemmel a legszorosabban összefügg s így a magyar történeti kutatás a hozzá legközelebb fekvő, természetes terét az egyetemes történelemben is megtalálja. Magyar egyetemes történész pl. az angol forradalomra, a Stuartok korára vagy az amerikai szabadságharczra, Washingtonra vonatkozólag eredeti kutatásokat alig fog végezni. Ellenben Byzancz életének különösen utolsó szakával, a XV., XVI. és XVII. századbeli török történelemmel, a balkáni szláv népek s az oláhok e korbeli történetével s azzal, hogy a pápa­ságot és a német császárságot, Velenczét és Lengyelországot a török veszély mint érintette, magyar egyetemes történész­nek kell foglalkoznia. E czél megvalósítása végett két rend szabályra lenne szükség. A magyar nemzet nagy világ­történeti szolgálata : a török elleni védekezés kora számára egyik egyetemünkön külön tanszéket kellene felállítani,, a mint pl. a francziák külön tanszéket létesítettek a Sorbon­ne-on saját nagy világtörténeti cselekedetük : a nagy for­radalom számára. Továbbá az európai török veszedelem korára nézve nagy sorozatos forráspublicatiót kellene szer­vezni, melynek a Társulatunk által tervezett »Diplomatiai források Magyarország újkori történelméhez« czímű válla­lat, nevezetesen a Habsburgok konstantinápolyi képviselői­nek, a velenczei köztársaság bécsi és konstantinápolyi köve­teinek jelentései csak egyik osztályát alkotnák. Társulatunk egyébként e téren is átlépett a tervezgetés mezejéről a tet­tekére, a mennyiben dr. Szekfű Gyulának megbízást adott Gévay művének folytatására s ha a nyomdai viszonyok meg­engedik, uralkodóink konstantinápolyi követeinek jelenté­seiből s a nekik adott utasításokból is megjelenhet belátható időn belül egy kötet. A török történeti kathedra sikeres működésének és a török korszakra vonatkozó forráskiadás különleges értékének nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy legye-

Next

/
Thumbnails
Contents