Századok – 1919-1920

Értekezések - REISZIG EDE: A magyarországi János-lovagok a XVI. században 321

elnöki megnyitó beszéd. 331 sunk ugyancsak a bécsi levéltárban rátalált az 1848—49-iki honvédelmi bizottmány iratai között Kossuth és Görgey levelezésére, mely anyag forráskiadásunk negyedik kötetét fogja alkotni. Tizenegy további kötet megszerkesztésére pedig tervszerűleg előre megállapított programm alapján a megbízást már megadtuk s így »Magyarország új nbbkori történetének forrásai« belátható időn belül bő anyagot fognak szolgáltatni az 1686-tól 1918-ig eltelt kor történelméhez, lehetővé fogják tenni jogtörténelmünk hiányzó utolsó három századának megírását és az újkori magyar gazdaságtörténelem alapjainak megvetését. Három év óta előkészített ennek a forráskiadásunknak tényleges megindítását eddig a Károlyi-féle lázadással ránk tört események tartóztatták fel. Nagy nehézségek leküzdése után valahára oda jutottunk, hogy a jövő év elején vállalatunk első kötetei megjelenhetnek. Három-négy elsőrangú fontosságú kötettel köszöntünk tehát be nemcsak értékes anyagot nyújtva a szaktudósnak, hanem Társulatunk egy másik főhivatásának megfelelően páratlan érdekességű olvasmányt adva a haza múltja iránt érdeklődő magyar nagyközönség kezébe. A magyar nemzet történelmének teljes és egyenletes kimunkálása czéljából hatalmas erőfeszítésre lenne szükség, hogy a reconstructiónak 1686-tól 1918-ig eltelt korszakát közvetlenül megelőzött török idők részletes, hü képét is megrajzolhassuk. A török veszedelem a világtörténelem egyik legnagyobb és legsajátosabb jelensége, mely a középkor végére és az újkor első felére rányomta a maga jellegzetes bélyegét. Igaz ugyan, hogy az ottomán birodalom az 1699-iki karlóczai béke után is jelentős politikai tényező marrdt, de fenyegető erejét Európával, a kereszténységgel szemben elvesztette. Ettől az időponttól a török kérdés politikai természete átalakult, balkáni kérdéssé vált, melyben a nagyhatalmak, első sorban az osztrák és orosz diplomatia versengtek. A török kérdés imént megkülönböztetett első korszakában bennünket érdekel elsősorban, mert Zsigmond, a Hunyadiak és a Jagellók alatt a magyar birodalom volt az a hatalom, mely föltartóztatta az Islam betörését Középeurópába. A mohácsi vészszel, az azt követő kettős királyválasztással, a királyi Magyarországnak és Erdélynek szétválásával a helyzet sok tekintetben megváltozott ugyan, de mint a hősi várvédelmek : Temesvár, Sziget, Eger, Drégely, Kőszeg s általában a végbeli harczok mutatják, a nemzet még saját erejével ellenállott. Európa szemében persze Magyarország hovatovább azzá a területté lett, melyen a Nyugat a török