Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Pester Lloyd - 301

301 történeti irodalom. •ember adta el 60 írtért a füleki bégnek, hogy feleségét a török rabságból kiválthassa. A dolog napfényre került és Jankót 1584. febr. 28-án felnégyelték. —• Az új könyvek rovata Szelényi Ödön : Egy érdemes régi magyar-honti pedago-theologus (Liedemann Márton 1767—1837). és Görgei Albert : Görgei Arthur cz. könyveiről emlékezik meg. Az 1919. évfolyam a cseh megszállás következtében már nem jelenhetett meg. Nagyon sajnálnók, ha ez a legmagasabb színvonalon álló helyi történelmi szemlénk megjelenésében hosszabb ideig akadályozva volna, ámbár kétségtelen, hogy érdemes, derék szerkesztőjének, a megszállás elől elmenekült Förster Jenőnek tragikus halála a folyóiratra nehezen pótolható veszteséget jelent. Nyugat. 1920. 5., 6. sz. Pataki József : A magyar színészet kezdő korszaka. Mutatvány a »Magyar színészet története« czímű pályanyertes művéből, melyben különösen a Ferencz császár idejének színészeti viszonyáról s a Pest-Budán összeverődött első magyar színtársulat viszontagságairól szól. O. M. K. E. 1919. 20., 21. sz. 1920. I., 2., 6., 7. Marczali Henrik : Az ország helyreállításá-xól szóló tanulmányában arról ír, mikép emelkedett hazánk több izben is, nagy, végveszélylyel járó csapások után, melyeket belső züllés készített elő, útját törve külső hódítasnak. E czélból végigvezet az ország történetén a honfoglalástól kezdve 1825-ig. A hatalom birtokosai mindig munkába vették és foganatosították a nemzet megmentésének és fölemelésének nehéz munkáját. Uralkodóink gondoskodtak az ország helyreállításáról nagy katastrophák után. Jellemzi Széchenyi működését.—Az újjászületés vezető eszméi nem lehetnek mások, mint Géza, IV. Béla és Széchenyi korában : az egész nemzetnek felemelése szabadság, biztonság, a munka megbecsülése és sikerének haszna. A magyart csak magasabb műveltség, tisztább erkölcs tarthatja fenn. A legnagyobb magyar hazafiságának lángja lehet révhez vezető világítótornyunk. Ország-Világ. 1920. 3. sz. Markó Miklós : Egerbe a kolozsvári .vagy pozsonyi egyetemet ! czímmel az 1765. évben egyetemnek épült műemlék keletkezését, az alapító gróf Esterházy Károly egri püspök életéből episodokat közöl. A lyceumi könyvtár nevezetes darabjairól is szól.— 5. sz. Markó Miklós : A régi mulató Magyarország. Követválasztási és egyéb farsangi czigánymuzsikus-históriákat közöl Bihari János idejétől a jelenkorig. Pester Lloyd. 1920. 5. és 10. reg. sz.Schay Gusztáv : Die Balkanfeldzüge 1914—1915. czímmel Stegemann Hermann Geschichte des Krieges munkájának harmadik kötetét s különösen a balkáni hadjáratokra vonatkozó részét bőven ismerteti. — 35. reg. sz. Die Erinnerungen des Grafen Ottokar Czernin. Az 1919-ben megjelent »Im Weltkriege« munkájának ismertetése. A napló újat nem tartalmaz, vagy az ismeretlen adatok arra szolgálnak, hogy már előre összezavarják és elhomályosítsák az összképet. Czerninnek az a főczélja domborodik ki, hogy »becsületes« békét óhajtott elérni s bizonyítani akarja, hogy felelős állásában semmi alkalmat sem mulasztott el, hogy ily békét elérhessen. Fáradsága azonban az »anyag álnokságán (Tücke der Materie) hajótörést szenvedett. Munkájának ezen »Zvveckrückgrat«-ja körül a világháború szereplőire vonatkozó néhány személyes visszaemlékezést csoportosít. E visszaemlékezések semmi újat nem szolgáltatnak a szóbanforgó személyek jellemzéséhez. —-37. reg. sz. — Zsombor Géza : Was geschieht mit Westungarn? Nyugatmagyarország sorsáról a Neuilly-i béke után Magyarország, Nyugatmagyarország népe és Ausztria közös megegyezéssel, de mindenesetre békés