Századok – 1919-1920
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Közlemények Szepes vármegye multjából 299
300 történeti irodalom. szolid államot alkottak, műveltséget s művészetet teremtettek Erdélyben. A fennmaradt műemlékek azt mutatják, hogy Erdélyben oláh kultura nem volt. Egyetlen bizantinus műemlék sem volt. Erdélybe lassankint szivárgott be az oláh, eleinte a hegyeken mint pásztor, majd a török elől seregestől özönlött be, mint menekülő. A védekezésben, örökös harezokban megritkult magyarság helyét elfoglalta s megkezdődött Erdély hanyatlása. Grenzpost. 1920., 2818., 2819., 2821., 2826., 2832., 2839., 2842., 2850., 2856., 2863., 2868. sz. Zsombor G : Westungarn. Zu Ungarn oder zu Oesterreich ? Általános vonásokban ismerteti a történeti és népjogi szempontokat, melyek tekintetbe jönnek Nyugatmagyarország állami hovátartozását illetőleg. Kimutatja, hogy Ausztriának sem történelmileg, sem népjogilag nem lehet igénye e területre. Jogilag sohasem tartozott huzamos ideig hozzá s sohasem élvezett önálló állami életet. Elszakítása az anyaországtól súlyos hátránynyal volna Nyugatmagyarország iparára és kereskedelmére. Közlemények Szepes vármegye mnltjából. 1917. 1—4. füz. Iványi Béla : A márkusfalvi Máriássy-család levéltára. 1243—1803. A kiadó bevezetésképen hosszabb értekezés keretében ismerteti a Máriássyak szerepét Szepesmegye történetében. Ezt követik a gondos és gyakran hosszabb magyarázatokkal kísért regesták két részben, külön a márkusfalvi és külön a batizfalvi levéltár anyaga, összesen 600 regestával. E műre még bővebben is vissza fogunk térni. 1918. I. füz. Schmidt Gizella : Szepesi német népdalok s népies énekek. Menhárdról és Izsákfalváról összegyűjtött népdalokat ismertet. — Máriássy Ödön : Szemelvények Mariássy Farkas magánlevéltárából. Korábbi közlemények folytatásaként XVIII. századi szepesi iparosokra és művészekre vonatkozó adatokat közöl. —Hajnóczi R. József : Drága idők Szepesben. A XVI—XVII. századi drágulásokra vonatkozó érdekes összeállítások. — Báró Wieland Aladár : A szepesi pórlázadás a cs. és kir. 60. sz. gyalogezred történetében. A gyalogezred csak kis számban nyomott német nyelvű történetéből közli a megfelelő részt magyar fordításban. — Ismerteti a Bruckner Győző : A szepesváraljai zsinat, Horváth Ödön : Apróságok Bredeczkyről és A lőcsei evangélikus egyházközség története cz. műveket. 2—4. füz. Schmidt Gizella : Szepesi német népdalok s népies énekek. (II., bef. közlemény.) — Hajnóczy R. József : A késmárki bíró lánya. Lőcse és Késmárk küzdelmeit tárgyalja, a melyek az árúmegállltás kérdéséből fakadtak s különösen a XVI. században, a két király küzdelmében vadultak el. Eközben történt, hogy a lőcsei Koch János eljegyezte Demiani késmárki bíró leányát 1535-ben. A vőlegény apja, Pál tanácsnok is jelen volt az eljegyzésen. Ezért a község népe annyira megharagudott rá, hogy a tanácsból való elmozdítását követelte. Két tanácsülés hosszú rábeszéléseivel sikerült csak a népet akaratától eltéríteni, de Koch Pálnak már nem volt maradása, ámbár fiát ki is tagadta. Végre is kénytelen volt családostól Lőcséről megszökni. — Iványi Béla : A grádeczi Horváth-Stansith-család történetéhez. A család tagjai közül Márkkal és szepesi birtokszerzéseivel a XVI. században, fiának Gergelynek külföldi iskoláztatásával és végre a bujdosók közt szerepelt kuruez Márk pályájával foglalkozik. — Kemény Lajosл Csáky-levelek Kassa sz. kir. város levéltárában. XVII. századi levelek. — Takács Sándor : Spervogel krónikájából közli magyar fordításban a Hedvig tescheni herczegnö temetéséről szóló leírását. — Forster Jenő : Egy korompai fiú törők rabságát ismerteti az Iglón e tárgyban 1584-ben megtartott vizsgálat alapján. A fiút egy gömöri Jankó nevű
