Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Spahn; Martin: Elsass-Lothringen. Ism. Morvay Győző 294

294 történeti irodalom. themát szerző igen szárazan, siváran, minden magasabb szempont mellőzésével tárgyalja. Néha aprólékos. Pl. rendszerint elmondja az egymást váltogató ministerelnökökről hány évesek voltak, milyen volt a külsejük. Viszont — szinte hihetetlen — a nyájas olvasó a végén sem tudja meg a könyvből, ha a nélkül nem tudná, miért is obstruáltak a csehek annyi éven át oly kitartóan. Ez az 1918-ban megjelent könyv egy árva szót sem szól cseh függetlenségi törekvésekről, alig érinti az olasz irredentismust. Es ennél a struczszerü hallgatásnál az a fájdalmas benyomásunk van, hogy ez nem is a szerző hibája. Ezzel talán legjobban jellemezte az osztrák belső politikát... A mit a külpolitikáról mond, igen kevés, egyáltalán nem kielégítő, mégis ezeket a részeket szívesebben olvassuk. Itt legalább történik valami, ha ritkán is, találkozunk mégis kezdeményezéssel, czéltudatos, biztos cselekvéssel. Nem mondjuk, hogy Goluchovsky, Aerenthal vagy épen Berchtold alakja a történelem számára volt faragva, mégis mennyivel különbek, mint pl. Badeni, Thun, Bienerth vagy a szerencsétlen Stürgkh. Könnyű és hálás dolog ma a monarchia diplomácziáját szidni, de az bizonyos, hogy ilyen benső viszonyok mellett csodálatos, hogy diplomatáink egyáltalában nagyhatalomhoz méltó és czéltudatos, ha nem is nagyvonalú, expansiv külső politikát tudtak folytatni. A monarchia külpolitikája nem volt rossz, de nem volt szilárd az alap, a melyre támaszkodnia kellett volna. Patek Ferencz. Martin Spahn: EIsasz-Lothringen. 1919. Verlag Ullstein und Co. Berlin. 391. old. Nekünk magyaroknak többszörös életfönntartó nemzeti érdekből fontos, hogy a világtörténet irredenta kérdéseit alaposan tanulmányozzuk, okait és okozatait még a helyszínén is kutassuk, mindenfajta eszközeit elsajátítsuk és gyakorlatilag "alkalmazzuk. Ezt az óriás területű kérdést nem végezheti egy ember, mert az irredenta irodalom, a mint az Elsaszban, Irlandban, Felsőolaszországban, Szerbiában, Finn-, és Lengyelországban stb. kifejlődött, külön-külön csakis erre a czélra rátermett egyének munkája lehet. Történeti tanulságokkal együtt nagy politikai haszonnal járó tevékenység van vele összekapcsolva. Világos dolog, hogy nem minden ott használt eszköz értékesíthető nálunk is, de a néplélektan tanulsága szerint mindegyik kecsegtethet valamelyes eredménynyel és alkalmazásának elmulasztása nagy bűnök forrásává nőheti ki magát. »Nem akarunk háborút«, mondták az elsasziak, »mi tudunk várni és fogunk várni ! !« Legelsőben befolyást kellett nyerniök az európai politikai con-