Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Károlyi Árpád: Magyar országgyűlési emlékek. Ism. Dési Imre 274

Történeti irodalom. Magyar Országgyűlési Emlékek. A M. Tud. Akadémia Tört. bizottsága megbízásából szerkeszti és történeti bevezetésekkel ellátja Károlyi Árpád rendes tag. XII. k. 1606. Budapest, 1917. 8° VIII+812 1. E monumentális kötet, a mely túlnyomó részben a bécsi békével foglalkozik, a Bocskay-felkelése idejebeli országgyűlések történetének befejezése. Szerző e kötetben ép úgy, mint az előzőkben (Magy. Orszggy. Emi. X—XI.), hosszú évtizedekre terjedő, páratlan tervszerűséggel végrehajtott levéltári kutatásainak eredményeit foglalja össze, mintáját nyújtván a módszeres anyagközlésnek és feldolgozásnak. Az Előszó felvilágosít arról, hogy a nagyérdemű szerző közvetlenül ismerte Európa csaknem minden nevezetesebb levéltárának a kérdésre vonatkozó anyagát, azokból végtelen türelemmel gyűjtötte egybe a nagyértékű terjedelmes anyagot, a melyet azután művészi feldolgozásban tár elénk. Készségesen elismerjük, hogy szerző »e levéltári kútfők ezernyi ezer nagyobb és mozaikkőszerű kisebb adatának köszönheti«, hogy »a tárgyalás alatti időszak nagyjelentőségű országgyűléseiről s bennük az örökké nevezetes, de eddig csak végeredményeiben ismert nemzeti mozgalomnak okairól, tartalmáról és lefolyásáról hű és eléggé kimerítő képet« nyújthatott (Előszó V. 1.), de ugyanekkor nem nyomhatjuk el afölött való őszinte sajnálatunkat, hogy egy Károlyi Árpádnak kipróbált tolla éveken át jóformán csak hivatalos teendők elvégzésére s irodai administratióra volt szorítva, e kötet tanúsága szerint is : történetírásunk pótolhatatlan kárára. S e fájdalmas érzésünk annál élénkebb, mert szerző egyike volt azon keveseknek, a kik a magyar történettudományért minden áldozatra készek voltak és a kik ilyen irányban hatni is tudtak az ifjabb magyar történetírói nemzedékre. Hogy Bécs valósággal egyik központjává lett a magyar történeti kutatásoknak, abban nagy része van Károlyi Árpád szeretetre- és köztiszteletre méltó egyéniségének. A kötet tartalmi ismertetését mellőzhetőnek véljük, nem azért, mintha a kérdés anyaga ismeretes volna, hanem mivel a Károlyi által megállapított új eredmények nagy tömegének ismer-