Századok – 1919-1920
Értekezések - BIRÓ VENCZEL: Béldi Pál felkelése - 243
béldi pál felkelése. 259 hányatása, számkivetése után, a mikor még a pusztulás hamvai sem szűntek meg, egyesek nem törődnek törvénynyel, Istennel, közjónak neve alatt, idegen országokkal titkos szövetségeseket, az ős hazafiak ellen mérges ligákat szerveznek, a köznyugalmat önző czélra fordítani igyekeznek, a fejedelemmel a választási feltételeket megsértetik, a melyből az ország fejenkint utolsó veszedelmét várhatja. Tetszett azért, hogy a míg az ős hazafiak reményüket el nem veszítik, félelemtől el nem rémíttetnek, a fejedelem székének erősítésére, romlott szabadságuk helyreállítására egyesült erővel, a kik csak a haza fiának vallják magukat, talpra álljanak, az uniót érvényre helyezzék. A kit nagyravágyás vagy boszú vezet, az átkozott legyen. A ki csak előmenetelre törekszik, ártatlan vérrel kereskedik, az életében, vagyonában semmivé legyen. Végül kötelezték magukat, hogy e véleményük mellett életük végéig megmaradnak, a velük egyet érzőket befogadják, legkisebb ügyüket is magukénak tulajdonítják s oltalmazzák.1 A mennyiben ez iratot nem kiáltványnak szánták, a hol a megtévesztésnek nagyobb valószínűsége foroghatna fenn, hanem a vezetők első sorban a maguk számára szövegezték meg, a mozgalom alapelvei megítélésénél alapul el kell fogadnunk. Nem lehet elvitatni az írat komoly hangját, kifejező erejét. Nem feltevések, valós tények kifejezése jut érvényre. A külállamokkal való szövetkezés, az ős hazafiak mellőzése s üldözése, a választási feltételek be nem tartása a megnevezett sérelmek. Mindez pedig az egyes udvari emberek bűne, a kik a fejedelmet mindenbe belerántották. Tehát ők e korszak, ez új, nem tős hazafiak ellen lépnek fel, ezeket távolítják el s vállalkozásuk így a fejedelmi szék erősítését, a romlott szabadság helyreállítását czélozza. A mozgalom czélja tehát az ős hazafiak visszahelyezése s a szabadság, fejedelmi hatálom erősítése. Olyan fogalmazású irat, a mely elárulja, hogy arra való, hogy a mozgalomhoz csatlakozók aláírják. Valószínű tehát, hogy ez egyik fennmaradt példánya a szövetséglevélnek, a melyben a Béldivel kötött szövetséget egyszerre többen is aláírták. A csatlakozás jogi alapot is nyert az unióra való hivatkozással, amelynek érvényre emelésére törekedtek.Tehát olyan formán építettek az unióra, mint Magyarországon szoktak az aranybulla utolsó pontjára. Csakhogy a kettő között nagy volt a különbség. Az aranybulla a királyellenes fellépésre adott jogot, míg a Bethlen Gábor alatt felújított, kifejtett 1 Erd. Orsz. Emi. XVI. k. 403—404. 1. 17*
