Századok – 1919-1920
Értekezések - BIRÓ VENCZEL: Béldi Pál felkelése - 243
248 bíró venczel. E szerint a megsegítésnek sok ellensége volt. Még a reformátusok s lutheránusok sem mindnyájan helyeselték, annál kevésbbé az unitáriusok s katholikusok. Nem helyeselték a szászok, sem a katholikus székelyek. Azonban a nemtetszés hívei nem vallási alapon szervezkedtek, a Béldi-mozgalom szervezői nem vallási ellentétekre építettek. A vallásra sem az udvar, sem a felkelők nem hivatkoznak soha, maga Béldi s a vezetők jó része kálvinista. Honnét van az, kérdi Bethlen Miklós, hogy noha katholikusok is, de kivált kálvinisták keveredtek be s ezek közül sem a legalja.1 Onnét, mert a beavatkozást külpolitikai szempontból nézték s a Béldi-mozgalom ilyenformán ment maradt minden vallási színezettől. Hogy a megsegítés terve sokaknak nem tetszett, annak oka részben az, hogy Erdély félt minden háborútól, másrészt az eddig szenvedett károk, a bujdosók veszedelmesnek tartott támogatása tartotta őket vissza. A választási feltételek híven feltüntetik, hpgy különösen II. Rákóczy György bukása óta az erdélyiek mennyire ellene voltak minden külháborúnak. Már I. Rákóczy Györgygyei megfogadtatták, hogy külországgal a tanács megkérdezése nélkül nem szövetkezik, Rhédei óta ehhez az egész ország beleegyezését kívánták. Ugyancsak Rhédei óta megígértették, hogy a fejedelem a szomszédokkal jó egyetértést tart fenn ; ha méltó okot nem adnak rá, nem támad ; ha van is a támadásra ok, ezt az egész ország beleegyezésével teszi -a portát az engedély megadására az ország engedélye nélkül nem zaklatja. Apafinál meg egyenesen kikötötték, hogy a fejedelem a hazafiakat a porta parancsán kívül az ország határain túl hadjáratra ki nem viszi, sem ki nem küldi.2 Ezek figyelembe vételével érthetőkké lesznek Bethlen János aggodalmai, mikor a megsegítés nehézségeit feltárta. E mellett sokan kárt szenvedtek már eddig is. Olyan a megsegítés, mondja Teleki, mint a mikor valaki halni akaró atyafia után a vízbe ugrik s mindkettő odavész. A magyarországi felkelő had rendetlen, zsákmányláshoz szokott, minden fenyíték nélkül való, sőt a vezetők között is nagy a veszekedés, gyűlölség, szeretetlenség.3 Felprédálták a Szilágyságot, Kraszna, Közép-Szolnokmegyét. A Szilágyság elpusztításában a bejött lengyel hadak is segédkeztek.4 Továbbá nagy 1 Tört. Tár 1881. évi. 220. 1. 2 Erd. Orsz. Emi. IX. k. 153., XI. k. 322., XIII. k. 84. I. 3 U. о. XVI. k. 485. 1. ' Teleki Mihály levelezése VII. k. 447., 465., Erd. Orsz. Em]_ XVI. k. 394. 1.
