Századok – 1919-1920
Értekezések - BIRÓ VENCZEL: Béldi Pál felkelése - 243
béldi pál felkelése. 247" a magyar birodalomnak nem kicsiny része Erdély, vallották az erdélyiek.1 A megsegítés mellett most különösen Teleki kardoskodott, vele tartott a fejedelem is. A fejedelem 1676. esztendőben ez ügyben való tanácskozás végett először a kálvinista rendeket hívta össze, majd a mikor ezek a megsegítés mellett voltak, a többi felekezetűeket, valamint az első tanácskozásból kimaradt kálvinistákat. A kálvinisták s lutheránusok nagyobb része a megsegítést helyeselte, észrevévén, hogy őket a magyarországi helyzet legközelebbről érinti.2 De a kálvinisták se mindnyájan helyeselték a beavatkozást. Ezek gondolkozását Bethlen János tanácsúr véleménye jól világítja. Első sorban — mondja Bethlen — szükséges, hogy az erdélyiek a maguk gyengeségét figyelemmel kísérjék. Vallásilag több részre különülnek. A katholikusok örülnek annak, hogy Magyarországon a katholikus vallás megerősödött, ellenben az erdélyi protestánsok a legnagyobb keserűségnek s megbántásnak ismerik ezt, a minek a másik vallás örül. Az unitáriusok magaviselete megmutatja, hogy melyik rész felé húznak. Hogy a szászok mennyire közelgetnek a katholikusokhoz, a ki akarja, tapasztalhatja. Ha politikai tekintetek nem vezetnék őket, jelesül az elvett egyházi birtokok bírása s féltése, kérdés, mennyire viselnék szívükön az ügyet, mennyire fogják a hadakozás terhét viselni. De félretéve a vallásügyet, itt a porta. Többször jött parancs, hogy az erdélyiek magyarországi dologba bele ne vegyüljenek. Ezt minden erdélyi tudja, hiszen a választási feltételekben is szerepel, hogy Erdély keresztény ország ellen támadólag fel ne lépjen. Ha meg a porta engedélyt ad, azt fogják kérdezni, ki sürgette az engedély megadását ? A kik nem akarnak hadakozni, azok így a saját mentségükre elég pokróczot találnak. Másrészt a magyarországiak sem tudnak majd kellő erőt kifejteni. A bujdosók száműzetésben bolyongnak, a kik meg otthon maradtak, azok mocczanni sem mernek. Idegen segítségben meg ki bízhatik ? A ki maga ereje nélkül csak czimborával akar szántani, nem rak az asztagot. A török segítségben sem lehet bízni, ez csak magának halász. A ki a kérdésből keresztény kérdést csinál, arra ezt feleli, hogy meglehet, hogy velük együtt Erdély is elvész, de a ki a magyarországiak megsegítését Erdélyből reméli, az együgyűen ítél.3 1 Erd. Orsz. Emi. XII. k. 217. 1. 2 U. о. XVI. k. 483—484. 1. 3 U. о. XVI. k. 271—273. 1.
