Századok – 1919-1920

Tárcza - Kropf Lajos: Melique Verido 214

214 TÄRCZA. Zsigmond, úgy látszik, nem valami sokat adott a megkülönböztető pápai czímre. Maga sohasem használta, bizonyára nyilvánosságra sem hozta, mivel az országos méltóságoktól a királyra való hivatkozással kiadott iratok csak úgy hallgatnak róla, mint a különböző egyházi testületektől, hiteles helyektől a felséghez intézett jelentések. Srs. Melique Verido. A »Századok« 1887-i februári számában alkalmam volt megemlíteni, hogy Garcia da Orta szerint Melique Verido, Goának, a Kelet-India nyugati tengerpartján fekvő tartománynak, ma portugál gyarmatnak, fejedelme (jobban mondva alkirálya) magyar ember (hungaro) volt. Idéztem akkor egy modern kiadó jegyzetét, ki szerint Verido, vagy helyesebben Berid, 1510-ben halt meg (a mit az eredeti szerző is említ) és megalapítója volt a Goában uralkodó Bidarvany Ahmadnagár dynastiának. Azóta figyelemmel kísértem az irodalmat. Goában is jártam nemrégen, de újabb dolgot erre nésve nem sokat tudtam felfedezni. Goának legújabb történetírója, José Nicolau da Fonseca nem említi őt An historical and archaeological sketch of the City of Goa (Bombay 1878) czímű munkájában, sem pedig előzője Dänis L. Cottineau de Kloguen, An historical sketch of Goajában (Madras 1831). Ez utóbbi csak annyit ír, hogy a híres Alfonzo de Albuquerque elfoglalta Goát a mohamedánoktól 1510 február 10-én, de távollétében Adilshaw (Adil Shah) vagy Idul Khán visszafoglalta a várost és azért Albuquerquenek másodízben kellett azt elfoglalnia ugyanazon év november 25-én: Fonseca kissé részletesebben beszéli el a történetet és idézi forrásait is. Garcia da Orta-nak munkáját, Colloquios des simples e drogas e cousas medicinaes da India (eredeti kiadása Goa 1563), újabban Sir Clements Markham lefordította angolra (London 1913) a Conde de Ficalho kiadásában közölt szöveg nyomán (Lisboa 1895) és Verido nevéhez azt a jegyzetet csatolja, hogy Kaszim Berid, kit Orta Verido-nak nevez, egy georgiai rabszolga volt, a ki miniszterelnöke lett Mahmud Shahnak, a Dékkán királyának, kit utóbb megfosztottak trónjától. Fia a Berid Shah czímet vette fel. Forrást azonban az angol fordító nem idéz. Garcia da Orta III. János portugál királynak orvosa volt és 1534-ben utazott Indiába. A Veridóra vonatkozó passus a 10. colioquiumban fordúl elő, melynek czíme »Dos nomes e