Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Katholikus Szemle - 202

202 TÖRTÉNETI IRODALOM. mázott karhatalmat visszaszorították, a parancsnok, Bredy vezérőrnagy pedig életét vesztette. A tömeg most a liadügyministerium elé vonult, a hol épen tanácskozás volt, s halált kiáltott Latour fejére. A ministerium gyenge őrsége kitérni kényszerült a nagy tömeg elől. A minister ekkor, hogy véget vessen az utczai harcznak, beszüntette a lövetést a katonaság részéről. A tömeg erre benyomult a ministerium épületébe és a már menekülni nem tudó I.atourt megragadták, levonszolták az udvarba, a hol végül egy gázkandeláberre akasztották fel. Az udvar másnap Olmiitzbe menekült, de a forradalmárok diadala nem tartott soká. Windisch-Graetz már okt. 26-án megkezdte támadását a császárváros ellen, a melynek védelmét Bem vezette. Először a magyar segítő hadakat verte meg Schwechatnál és a hó utolsó napján a császárváros is kezei közé jutott. A márcziusi szabadság korszaka a forradalom főbbjeinek statarialis ldvégzésével végződött. Katholikus Szemle. 1919. Január. Dolenecz József némi történeti visszapillantás után fejtegeti Az állami egység és az önkormányzat kérdését, kimutatva, hogy a mint a királyi legfőbb kegyúri jog a középkori királyság eszméjének folyománya volt, úgy az autonómia egyházi és iskolai téren beleillik a modern államba. — Platz Bonifácz leírja az Északamerikai Egyesült-Államokat, közölve a legfontosabb statisztikai adatokat, vázolva egyúttal egészen röviden a letelepedések történetét is. — Birkás Géza, Egy középkori franczia Mária-legendáról ír érdekes czikket, sok vonatkozással a középkor művelődéstörténetére. Arról a legendáról van szó, mely Anatole France és nálunk Malonyay Dezső feldolgozásában ismeretes s a mely szerint egy együgyii, jámbor barát, megtért komédiás, miután máshoz nem ért, úgy mutatja be tiszteletét Máriának, hogy oltára előtt tánczol, bemutatja tudományát, míg kimerülten összerogy. Ekkor Mária leszáll az égből és letörli tisztelője verejtékét. Nem tudjuk, ki a legenda szerzője, egyházi vagy világi ember, tény, hogy az egyik gyöngye a középkori franczia irodalomnak. Szerző behatóan elemzi a legenda egyes motívumait. Február. Stuhlmann Patrik A népek önrendelkezési joga és a demokraczia czímmel ír hosszabb czikket. — A bírálatok során Sebes Ferencz ír igen elismerő ismertetést Germanus M or i n t>Sancti Aurelii Augustini tractatus sive sermones inediti* czímű kiadványáról, Petrich Béla pedig Románok az erdélyi kérdésről czímmel Mircea R. Sirianu és Draghicescu szenátor actuális, de értéktelen munkáiról számol be. Márczius. Balanyi György ír értékes dolgozatot Az egyház ellenállási joga a királyi hatalommal szemben czímmel. Szól először a vértanuk korának szenvedő engedelmességéről, majd azt tárgyalja, hogyan és milyen indítékok hatása alatt lép fel az activ ellenállás. Itt legnagyobb szerepe kétségtelenül a valláserkölcsi szempontnak van. Az ellenállási jogra különösen három tényező hatott kialaldtólag : a germán ellenállási jog, a zsarnokelmélet és a társadalmi szerződésről szóló tanítás. Rátér e három tényező tárgyalására, a germán ellenállási jognál kiemelve a fides és oboedientia közti különbséget, a zsarnokelméletnél rámutat az antik hagyomány jelentőségének ingadozására, sorra veszi nagyobb képviselőit (szevillai Izidor, rheimsi Hinkmár, Salisbury János). A társadalmi szerződés, illetve a népfölség tana Rousseaut messze megelőzőleg szólal meg az investitura-harcz folyamán lautenbachi Momegoldnél. Bemutatja az activ ellenállási jog gyakorlati megnyilvánulási formáit. Ezek : a) az ön-