Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Múzeumi és Könyvtári Értesítő - 203

203 TÖRTÉNETI IRODALOM. 172 ként vállalt vezeklés, b) a kiközösítéssel való fenyegetés, с) a kikényszerített, vagy nyilvános vezeklés, d) az egyházi tilalom, ej a fejedelem személyes kiközösítése (excommunicatio), f) az alattvalói eskü feloldása, g) az uralkodó letétele. Végül az egyházi ellenállási jog jelentőségét és hatásait vázolja a középkori történetben. — Gáspár Pál ismerteti G. Goyeau ьСе que le monde catholique doit à la France« czímű művét, a melynek számos egyháztörténeti vonatkozása van. November. Mihályfi Ákos ír Sorsdöntő idők czímmel az utóbbi idők eseményeiről, azok okairól és tanúságairól, első sorban a zsidókérdésről. — Martin Aurél közöl egy francziából fordított czikket Jeruzsálem utczáin és a város népe kétezer év előtt. Érdekes, széles tudásra valló képet ad Jeruzsálemnek különösen társadalmi képéről Nagy Heródes idejében. — A bírálatok között Petrich Béla ismerteti Romain Rolland >> Vie de Michel Ange«, (ej) pedig Szabó László A bolsevizmus Magyarországon« czímű munkákat. Deczember. A bírálatok közt Madarász István foglalkozik Chelodi Jus matrimoniale iuxta codicem iuriscanonici czímű könyvével, Stóhr Géza pedig Gallus Häfele, Franz von Retz Ein Beitrag zur Gelehrtengeschichte des Domini kamerordens und der Wiener Universität am Ausgange des Mittelalters cz. munkáját ismerteti. Magyar Nyelv. 1918. 7.-8. sz. Fejérpataky László: Hiteles hely mint névmagyarázó. Régi okleveleinkben gyakran összetévesztették a Theodorus és a Theodoricus neveket. Egy határjárás alkalmával a Berzeviczyek ősei 1335-ben a rájuk nézve legilletékesebb hiteles helyet, a szepesi káptalant kérik föl, döntsön e kérdésben. A káptalan hivatalosan megállapította, hogy Theodorusnak Tivadar, Theodoricusnak pedig Detricus, azaz Detre felel meg. — Szentjóbi Sándor: A legrégibb magyar csízió. Az értekező e legrégebbi, a XV. és XVI. sz. határáról megmaradt verses naptárnak eddig hibásan olvasott szövegét helyesbíti. — Paiss Dezső az Ugra, Ug, Ugod, Ugocsa neveknek az Ugrón névvel való kapcsolatát deríti ki. — Hóman Bálint az Ugrón névhez közöl magyarázó fejtegetést. 9—10. sz. Jakubovich Emil: Léi és Lebedias. A Léi név magyar eredetű, nem mint sok más Árpád-kori nevünk, mely ó-török származású. Helyes alakja és ejtése Léi ; a Pozsonyi krónika Lehel alakja nem hiteles, ezt az alakot különben Bonfini tette közkeletűvé. A név jelentése azonos a »lélek« szóéval. A Lebedias görögös alak magyarja Levedi vagy Levédi volt, oklevélben elő is fordul. Származéka a »lesz« igének, ép úgy mint a Levente név. — Nagy Gyula a sárosmegyei Tarcza folyónak újabban felkapott Tárcza ejtését hibáztatja. Múzeumi és Könyvtári Értesítő. XII. évf. 3—4. füz. — Mihalik József: Egy művészettörténeti tévedés helyreigazítása. Mysltovszky Viktor a bártfai Szent Egyed templom főoltáráról azt írja, hogy az az 1466. évben készült és Jakab és Miklós képíró volt a mestere, s mindkettőt kassainak mondja. Jakab mesterről csakhamar kitudódott, hogy nem kassai, hanem Lengyelország Sandecz nevű városából való volt. A köztudat azonban nem vette tudomásul ezt az új megállapítást, s Jakabot tovább is kassainak tartotta. Mihalik most bizonyítja a festő sandeczi voltát és azt, hogy 1466. előtt Magyarországhoz és a magyar középkori képíráshoz semmi köze. Fő bizonyítéka a művésznek az a levele, melyet Bártfa város tanácsához intézett, mely 1465 pünkösd utáni csütörtökön kelt, s a melyről eddig azt hitték, hogy 1462-ből való. Újabb leveleket is idéz, melyekből líitünik, hogy a mestert otthon is nagyon foglalkoztatták, de a