Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Lenin; N.: Staat und Revolution. Ism. Morvay Győző 194

TÖRTÉNETI IRODALOM 197 hoz. Az orosz forradalom még most, harmadik évében is, (Lásd r Die Verfassung der russischen socialistischen föderativen Sowjetrepublik. Berlin-Wilmersdorf. Die Aktion. 1918. — Mereschkovski : Vom Krieg zur Revolution. München. Piper. 1918. — Gorkij : Ein Jahr russische Revolution. Süddeutsche Monatshefte. 1918. okt.) nem megállapodás és simultan alakba törés, hanem successiv kialakulás stádiumában van, mely alakbatörtetésben még nem láthatjuk, hogy a háromévi irgalmatlan vérengzésből, rablás-, fosztogatásból, mely mellett az uzsora és lánczkereskedés is vidáman virulhat, mily végső eredményekhez fog vezetni. Váljon meghódítja-e a világot (Verfassung : Artikel 1., 2., 3.), vagy csak azért fordul-e a világmeghódítás felé, hogy belső bajoktól elhárítsa ismét a figyelmet, vagy mások irgalmatlanságával igazolja saját gálád tetteit ? Erre kíván felelni Gawronsky könyve, de különösen ennek negyedik fejezete, mely okmányokkal bizonyítja a szovjeturalom gazdasági és erkölcsi destruktív hatásait. Áltathatják, hogy ez az átmeneti destructio az egész emberiséget egy boldogabb korszakba vezetheti bele, ámde ezt még ez az objectiv és nagyon rokonszenves író sem látja meg. Bizonyára ő is opportunista, mint Gorkij vagy Mereschkovski, habár ki nem kívánná, hogy a világegyetem egy csapásra a boldogság feneketlen méztengerébe essék, de minden dantei iszonyat nélkül. Gawronsky a bolsevismus eredetét nem egyedül az 1905. évi forradalomban találja, melyen még rajt van a nihilismus hímpora, a börtönök pinczeszaga, a hóhérmunka vérillata, vagy a svájczi, londoni orosz száműzöttek felhördülése, hanem a háború előtti és utáni néplélek forrongása következményének. A frontok föloszlásából, az otthoni munkások és földmívesek közömbösségéből vezeti le a bolsevismus keletkezését. Psychikus betegséget diagnostizál az egész mozgalomban. Ez a betegség az egész orosz népen elhatalmasodott és nyomorba ? taszította : az iparosok és munkások fölmondván a szolgálatot I és rablásra adván magukat (Lenin : »rauben das Geraubte«), a nyerstermények földolgozatlanul hevernek. A gyárak és műhelyek bezáródtak. A fém-, a textil-, a czement-, a gummi-, a naphtaipar pang. Moszkva 211 fémvállalatából 79 megszűnt (28 %), a munkások száma 60 %-ra zsugorodott le. A 161 textilüzemből 18 % munkátlan. A czementipar teljesen szünetel. 1 32.000 gummiiparos munkás közül csak 7.500 dolgozik. Okmányai ezt az üzempangást katastrophalisnak nevezik. A Volgán, hol 19x7. évben a kazáni vasúti hídnál 645 gőzös horgonyzott, 1918. áprilisban csak 41-et számláltak. Ép így állunk a közlekedőeszközökkel : a vasúttal és a fuvarral is.