Századok – 1919-1920
Történeti irodalom - Goos; Roderich: Das Wiener Kabinett und die Entstehung des Weltkrieges. Ism. Patek Ferencz 181
181 TÖRTÉNETI IRODALOM. 172 Gooss, Roderich : Das Wiener Kabinett und die Entstehung des Weltkrieges. Mit Ermächtigung des Leiters des Deutsch-österreichischen Staatsamtes für Äusseres auf Grund aktenmässiger Forschung dargestellt von — —. Wien, Verlag von L. W. Seidel & Sohn, 1919. 8° VIII+312. 1. Ma, a midőn már ismeretesek előttünk a magyar »békeszerződés« feltételei, a legembertelenebb és legigazságtalanabb feltételek, melyeket valaha erkölcsi és történelmi felelősséget nem ismerő államférfiaknak diktált az elemi igazságot és saját közvetlen érdekeiket is feledtető vak gyűlölet, ma reánk magyarokra nézve semmi praktikus, tisztán erkölcsi, történeti jellege van annak a kérdésnek : ki felelős a háborúért ? Hiszen ha minden csepp vert, a mely a világháborúban kiomlott, magyar kéz ontott volna, minden boldog otthont, a melyet a nagy vihar szétdúlt, magyar gonoszság gyújtott volna fel, ha a krisztusi szeretet s a közös európai civilisatio minden irott és Íratlan törvényét, melyet a hadviselők félrerúgtak, csak a magyar durvaság csapta volna arczul, ezek a feltételek akkor sem lehetnének szörnyűbb súlyúak. A magunk nagyúri nemtörődömsége volt jórészt az oka, hogy nálunk gyengébb, de jobbnyelvű ellenségeink földalatti csatornákon széthordott rágalmaikkal el tudták árasztani a művelt világot s azokkal aláásták az ország alapjait. Itt, közöttünk beszélték nyiltan, beszélték olyanok is, a kik kérkedtek jólértesültségükkel, hogy gróf Tisza István követelte az energikus fellépést Szerbia ellen, ezért dicsőítették, mint nagy államférfiút, ezért gyalázták, átkozták őt, nevezték az ország megrontójának később. Jóleső véletlene a sorsnak, hogy most a tőlünk elszakított erdélyi szászok egyik fia, Gooss Roderich hirdeti a világnak czáfolhatatlan világossággal, hogy a magyar nemzet s az azt képviselő gróf Tisza István ártatlan a világkatastropha felidézésében. Pedig a könyv egyáltalában nem apologetikus munka. Jól iskolázott, teljes objectivitásra törekvő, éles kritikával dolgozó, komoly történelmi, nem pedig politikai alkotás, a mely tartalma lényegét tekintve, inkább kritikai forráskiadás, mint egyéni előadás. Épen ezért, ha azt mondjuk a könyvről az eddig megjelent hírlapi ismertetésekkel egybehangzóan, hogy egyike a háborús irodalom legsensatiósabb termékeinek, nagyon kérjük olvasóinkat, ne értsenek félre, ne adják ennek a jelzőnek azt az értelmet, a mivel, sajnos, nálunk bírni szokott. Semmi sem áll távolabb a szerzőtől, mint a sensatiohajhászás. Legjobban megvilágítja ezt az, a mit a szerző maga mond el könyve