Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Iványi Béla: Pro Hungaria superiore. Ism. Mályusz Elemér 171

173 TÖRTÉNETI IRODALOM. 172 nyugati részén, Stájerországban (Windisch-Graetz) stb. nagyon sűrűn fordul elő s így csak általános névnek tekinthetjük. A szorbokat a tudomány különben is a csehekhez sokkal közelebb állóknak tartja, mint a tótokat a csehekhez. A múltból azonban tanulnunk kell s megpróbáltatásaink keserű tanulságairól megfeledkeznünk sohasem lesz szabad. Meg kell szívlelnünk, a mit bár fájdalmat okozó, de jogos igazságossággal vet Iványi a hazai történettudomány szemére, bűnös mulasztással vádolva, a miért elhanyagolta a Felvidék gazdag levéltárainak átkutatását, de mellőzte a központi gyűjtemények rendkívül gazdag fegyvertárának kiaknázását is, a melynek felhasználásával mi is erősebb vértezettel állhattunk volna ki mind a lelketlen, tudatosan ámító agitárorok, mind pedig az ezeréves történeti kapcsolat erőszakos elszakításával tabula rasa-vá tett Magyarország elvont dogmák szerinti felépítését construálók ellenében. Fel is sorol egypár concretumot. Nevezetesen sürgeti a XVI—XVII. századi dicalis és decimalis gyűjtemények, a helytartótanács különböző, XVIII. századi nép- és úrbéri-összeírásai mielőbbi közzétételét. Mindennek már sokkal korábban végbe kellett volna mennie s már eddig is merőben elhanyagolt történeti statisztikánk művelésére, gazdasági életünk múltjának megismerésére vonatkozólag tömérdek becses felvilágosítást nyújtó adataikból sok tanúságot nyertünk volna, a mit esetleg ma még csak tapogatózva sejtünk, s a mire épen a török háborúkban el nem pusztított Felvidék múltjának tanulmányozása képes feleletet adni. Azt hiszszük azonban, hogy van ennél még égetőbb feladat is, a mely a bennünket oly közelről érintő település mikéntjére nyújt több bizonyosságot. Legelső feladat a Felvidék Hunyadiak-korabeli történeti földrajzának, mintegy keresztmetszetnek, az erdélyi megyékéhez hasonló részletességgel való elkészítése, a mit bizonyára nem alaptalanul vártunk történeti földrajzunknak e téren egymagára hagyatottan, évtizedek heroikus munkájával dolgozó művelőjétől. Csak így, Csánkinak immár fogalommá lett műve alapján állva, a nyelvészet, az archaeológia s az összes segédtudományok felhasználásával lehet és kell is az egyes településtörténeti problémák megfejtésébe fognunk. Ettől ismét elválaszthatatlan lesz történeti cartographiánk megteremtése, a minek segítségével -—- mint a német történettudomány analóg esete alapján, remélhető — nagyon sok jelenlegi történeti megállapodást vehetünk revisio alá. Hiszszük és reméljük, hogy a mostani megpróbáltatások rá fogják vezetni történetíróinkat, hogy a legsürgősebb teendők elvégzésére fordítsák minden erejüket s hogy a magyar társadalom minden rétege támogatni fogja tudományos köreinket ezen munkájukban.