Századok – 1919-1920
Történeti irodalom - Magyarország műemlékei. IV. köt. Szerk. br. Forster Gyula. Ism. x. 164
I TÖRTÉNETI IRODALOM. 167 1735—1754 között a rombadőlt második templom alapjain, falainak felhasználásával épült s félkörben záródó szentélyéhez Foerk fűzte a sekrestyét összekötő folyosót, a mivel az elenyészett kápolnakoszorús szentélyű templom arányait és elrendezését egészítette ki az ennek helyén épült két tornyú barokk-templomon. Kalocsa XII. századbeli székesegyházából, a mely kiásott alapfalainak bizonysága szerint közel 70 m. hosszú s a kereszthajóban 40 m. széies volt, csak néhány faragott kő maradt ránk, a mely a templom monumentális tervéhez méltóan elsőrangú művészettel készült. Márton kőfaragómester Kalocsán talált XII. századbeli sírkövének aligha helyesen olvasott Ravesu szaváról szerzőnk azt hiszi, hogy a győri Ravazd községet jelenti. Ennek a feltevésnek ép úgy nincs alapja, mint Henszlmannénak sem volt, a ki francziának vélte kőfaragónkat s Ravèse-nek nevezte el. Éber László Magyarország középkori falfestményeiről szóló tanulmányaiban az almakeréki templom újonnan felfedezett falképeit, a csetneki templom falképei közül a luccai Volto Santo másolatát s a karthausiak szepességi Vörösklastromában a refektorium mészrétege alól kihámozott festményeket mutatja be s méltatja nagy szakavatottsággal. Műemlékeink tömeges pusztulása ellenére aránylag kevés ország van, a hol több középkori falfestmény maradt volna fenn, mint Magyarországon. Egyszerű eszközökkel épített falusi templomainkban a faragott díszítés hiányát szinte mindenfelé festményekkel pótolták. A templom belsejében a szó szoros értelmében véve nem hagytak »tenyérnyi parasztot« sem. Sőt az egyházi épületek külsejére is bőven került falkép. Ily fajta emlékeinkről a Műemlékek Bizottsága évek hosszú sora óta készíttet pontos másolatokat s a nagyrészt Gróh István és Huszka József keze alól kikerült vízfestményekből így páratlanul gazdag gyűjteményre tett szert. Ennek anyagából nyújt Éber tanulságos ízlelítőt. Az ikonographiai szempontból igen érdekes almakeréki falképek Ádám és Éva történetét megörökítő sorozatán a XIV. századból, a régibb minták után készült festményeken a nyugateurópai művészet hatását mutatja ki. A szentély XV. századbeli falképeiről viszont az ország keleti és nyugati részeinek művészete között szembetűnő kapcsolatról számol be, a melynek megvilágításául a mártonhelyi és az almakeréki Szent György-képeket közli jól sikerült színes sokszorosításban. A csetneki Volto Santóról szóló czikk kitűnő ikonographiai tanulmány. A vörösklastrom falfestményei a XVI. század első tizedeiből a német művészet egyre szembetűnőbb hatásáról tanúskodnak, a melyet Felsőmagyarországon főleg metszetek közvetítettek.