Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Magyarország műemlékei. IV. köt. Szerk. br. Forster Gyula. Ism. x. 164

166 TÖRTÉNETI IRODALOM. 166 plomot habozás nélkül erősséggé alakították át. A hálóboltozatok és a hajó nyolczszögletes pilléreinek lebontása után, a templom falait kétharmadnyival vastagabbra falazták és ezeken belül a főhajó helyén négyszögletes udvart körülzáró kétemeletes épületet emeltek, a melynek az udvaron gránitköves folyosókkal összekötött helyiségeiben nem csak a város zsoldos őrsége nyert elhelyezést, de minden értékes holmija is, a mit a netalán rátámadó martalóczoktól féltett. Az épület második emeletének külsején védő folyosó futott végig, sarkain kerek erkélyek, vigyázó házak ugrottak ki. A templom egykori czinterme körfalának erődítményei többszörös átalakításuk ellenére még ma is középkori jelleget mutatnak s így a falkerítés bástyái és tornyai nagyrészt a gótikus templommal egy időben, ha nem előbb, a XV. század végén és a következő elején épülhettek. Lux Kálmán különösen várépítéstörténeti szempontból sok érdekes részletet fedezett fel az ó-vár bástyáiban. Ezeket itt felsorolnunk lehetetlenség. Lux Kálmán talpraesett s vonzóan megírt tanulmányánál nem kevésbé érdekes a Bizottság másik építészének, Foerk Ernőnek czikke a kalocsai székesegyházról. Ebben a Várossy Gyula érsek megbízásából végzett helyreállítási munkálataival kapcsolatos tapasztalatait foglalja össze s igen érdekesen világítja meg román stílű építészetünk fejlődésének eddig még nagyon homályos, de valószínűleg legtermékenyebb korszakát : a XII. századot. Foerk a mai székesegyház szentélyében végzett ásatásai közben megtalálta a Szent István korabeli basilika félköríves apsisát s ez előtt, a régi szentély közepén főpapi sírra bukkant, a melyből a csontvázon kívül egész sor érdekes XI. századbeli ötvösmű került napvilágra : ezüst kehely, pásztorbot, gyűrű, arany mellkereszt s három palliumtű. Mindezeket Foerk már az Archaeologiai Értesítőben is ismertette. Most sikerült képekben ismét bemutatja s a sírról azt állítja, hogy alighanem Axtrik érsek sírja, a mire azonban kellő alap nem áll rendelkezésére. A kalocsai Szent István korabeli székesegyház Foerk ásatásainak bizonysága szerint 40 m. hosszú, 20 m. széles felsőitáliai jellegű basilika volt, nyugati végében csökevényes narthex-szel. Henszlmann nézetével ellentétben tornyai nem voltak s analógiái a Sziszeken (Szlavóniában) 1856-ban és a Salonában (Dalmácziában) újabban kiásott basilikák. A második székesegyházat a régi helyén, de ennek tengelyével mintegy 45 fokú szögben, pontosabb keletnyugati irányban, a XII. század közepén franczia hatás alatt építették. Méretei jóval nagyobbak, gazdag alakítású kápolna koszorús szentélylyel, hármas hajóval, kereszthajóval s ennek középponti négyszöge felett toronynyal. A mostani székesegyház