Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Magyarország műemlékei. IV. köt. Szerk. br. Forster Gyula. Ism. x. 164

TÖRTÉNETI IRODALOM. 165 Lux Kálmán, Hackelman és Breznyik ellenőrizhetetlen hagyományon alapuló adatai szerint azt hiszi, hogy az ó-vár helyén Selmeczbányán valamiko a templomos vitézeknek volt rendházuk és templomuk, a mely később a dominikánusok birtokába került. Egyéb bányavárosainkkal kapcsolatos analógiák alapján ítelve, ez a vélemény téves. A dominikánus templom Selmeczbányán a mai plébánia-templom helyén állott. Bányavárosainkat hegyes-völgyes, zeg-zügos területük miatt szinte lehetetlenség volt rendszeres városfallal keríteni. A középkorban be kellett érniök azzal, hogy a védtelen lakosság menedékéül váratlan ellenséges támadás esetére a plébánia-tempiomot kerítették erődített fallal. így keletkezett a selmeczi, a körmöczi s a beszterczebányai vár, a melynek falain felül jóformán csak a templom állott. Csak a mire a török hódoltsággal kapcsolatban az ellenséges támadások eshetősége állandósult, kerítették ott, a hol a terep lehetővé tette, bányavárosainkat fallal. így Beszterczebányán. Selmeczbánya zeg-zügos területét ekkor is csak szétszórt váracsok (a Leányvár) és kapuerődök védték. A legjelentősebb s még középkori eredetű erődítmény az ó-vár volt, a melynek hatalmas plebánia-templomát védelmi czélból 1541 — 1559 között szintén profán épületté, praetoriánummá, szertárrá s a zsoldosok laktanyájává alakították át. Hogy ez mint esett meg, azt szinte nyomról-nyomra pontosan mutatja ki Luxnak elavult adatokon alapuló történeti részén kívül mintaszerű régészeti tanulmánya. A régi vártemplom, a mely a csúcsíveskori helyén állott. Lux megállapításai szerint a XIII. század elején épült az akkor alighanem még csak egyszerű fallal körülzárt domb tetején s közelében szintén román stílusban az átalakított állapotában ma is meglévő félkörű apsisos kerek temetői kápolnát falazták, földalatti részében ossariummal. A második templomot csúcsíves csarnoktemplom alakjában a XV. század végén kezdték építeni s 1515-ben fejezték be. Ez a templom 45 m. hosszú, hármas hajójában ötszakaszos, hálóboltozatos s közel 25 m. széles és 20 m. magas, kívül egyszerű, de hatalmas tömegénél fogva monumentális hatású épület volt, a melynek nyugati homlokzatán az oldalhajók első két szakasza között torony tört a magasba, s a melynek a hajóknál valamivel alacsonyabb szentélye kétszakaszos hálóbolttal épült és háromoldalú apsisban záródott. A templom belső felszerelése pompás lehetett, de erről eddig csak szórványosan ismeretesek adatok. A protestantismus elterjedése nyomában a mind fenyegetőbb török rajtaütések miatt a selmecziek, a kiknek akkor a város alsóbb fekvésű részeiben kápolnákon kívül még három templomuk volt, a plébánia-tem-