Századok – 1919-1920

Értekezések - KÁROLYI ÁRPÁD: Az ellenreformatio kezdetei és Thurzó György nádorrá választása - 124

152 KÁROLYI ÁRPÁD.", Ezen végzéssé emelt törvényjavaslat megszövegezése után néhány hónap múlva készen lőnek a rendek az összes már előbb megvitatott végzések szövegeinek megállapításával is s a testes füzetet egy országgyűlési küldöttség deczember 29-én vitte föl a várba a királyhoz átvizsgálás és helybenhagyás végett. A végzések között nem egy olyan volt, a melyet a kir. tanácsosok és az öreg Khrenperg intelmei ellenére változatlan szövegben hagytak meg a rendek s ezért a kanczellár előre megmondotta a nádornak, hogy ezeket nehezen fogja a király elfogadni. Ügy is történt : a király a végzések több cziklcét visszavetette. Ilyen volt az, mely Győrből és Komáromból minden német hadi nép — kapitány, tiszt, legénység — kivitelét rendelte el ; vagy a mely különösen Dampierre lovasezredének, a király legmegbízhatóbb, de rakonczátlan és protestáns-ellenes hadi népének a tavalyi országos törvény szerint Magyarországból való kivezetését azzal a fenyegetéssel kívánta, hogy különben kénytelenek lesznek a rendek az ezredet a nádor által fegyveres erővel űzetni ki. Visszaveté aztán a király azt a nevezetes, a közigazgatás szempontjából csak üdvözölhető végzést, mely a nádori hivatal állandó székhelyéül Komáromot, mint az országnak mintegy középpontját jelöli ki s ezzel kapcsolatban a nádori tiszthez csatolja a komáromi főkapitányságot, egyszer s mindenkorra kiválasztatni rendeli az országos adóból a Komárom várához tartozó falvak és javak adóját, mely minden jelen- és jövendőbeli nádornak a kezeihez és használatára lesz utalandó ; a nádor mellé 150 lovas és 150 gyalogos tartását mondja ki és leköti e czélra a győri és komáromi, esetleg más harminczadok jövedelmét s e mellett kötelezi a királyt azon »salariumokat«, a melyeket annakelőtte a korona a helytartóknak és a pro-in articulis Viennensibus et etiam praeteriti anni constitutionibus et militibus in confiniis degentibus et aliis omnibus usus religionis aequaliter sit concessus, statuunt regnicolae ut Sacra Regia Maiestas introductionem concionatoris religionis evangelicae tam Jauriensibus quam aliis militibus in quibuscunque confiniis existentibus et quibuscunque illám sponte per se acceptare volentibus libere concédât ас in ipsa libertate religionis omnes status benigne conservare dignetur. Alioquin protestantur, se a praescriptis conclusionibus nullatenus velle discedere. Contrarium facientes, si fuerint seculares, in amissione bonorum communi aestimatione redimendorum, eclesiastici vero in amissione beneficiorum convincantur. Et nihilominus dominus palatínus concionatores e civitatibus et aliis locis expulsos introducet et defendat.« Az eredeti végzések már említett törléses és javításos példánya Kpü. F. 15435-