Századok – 1919-1920

Értekezések - KÁROLYI ÁRPÁD: Az ellenreformatio kezdetei és Thurzó György nádorrá választása - 124

AZ ELLENREFORMA CZIÓ KEZD. ÉS THURZÓ GY. NÁDORRÁ VÁLASZTÁSA. 153 palatínusoknak fizetett, a nádor javadalmazására fordítani.1 Ott volt végre a király által visszavetett végzések közt a jezsuitákról szóló s az imént egészében közöltem vallási czikk. Thurzó azonban az országgyűlési küldöttséggel a végzések lehető gyors elfogadását követelte, hogy a türelmetlen rendek kívánsága szerint a bezáró országos ülést a következő napon, deczember 30-ikán meg lehessen tartani.2

De a király a végzéseket megfelelő utasítás mellett a magyar tanácsnak adta ki s ennek javaslatára megismételte kívánságát, hogy azok az országos küldöttséggel való tárgyalás útján megváltoztassanak vagy elejtessenek. Még az elvben elfogadott végzésbeli czikkeken is kisebb-nagyobb módosításokat, részben írálybelieket, részben lényegbevágókat, tőn a királyi tanácscsal tartott közös értekezleten a király magyar ügyekben használt referense, az öreg Khrenperg Ulrik, alsó-ausztriai kanczellár. Az országgyűlési küldöttség azonban nem tágított s élén a legkevésbbé volt hajlandó engedni Thurzó. Öt a nádori tisztről szóló, imént említett nagy jelentőségű végzésnek visszavetése már egyenesen fölbőszítette, miután már előbb oka volt bosszankodni a korona által elfogadott végzések sok olyan módosításán is, a melyek nádori jogkörét korlátozták, vagy Mátyás kicsinyes féltékenységét tüntették föl. Egy Klirenperg által csaknem egészen törült végzés pl., mely a kincstárnokról, a magyar kir. tanácsról és a m. kir. kanczelláriáról kitűnő és e hatóságok függetlenségét részletekben biztosító határozatokat tartalmazott, kimondá a többek közt azt is, hogy a magyar kir. tanács az egyedül illetékes minden titkos és hadi ügyben is és hogy a király ez által a magyar tanácsa által intézzen minden magyar ügyet »a legfőbb dolgokban meghallgatván és elfogadván a nádor véleményét.«3 Khrenpreg, mint mondám, az 1 Az imént idézett végzések példánya. 2 »Procurava il palatino — írja a nuncius 1610 január 1. (Nunz.: di Germ. 114. D.) — per ridur le cose al suo dissegno, precipitare il negotio, accelerando che '1 giorno sequente si venisse subito al trattato et si stabilisse di tutta.« Erről s a következő roppant érdekes jelenetekről csak a nuncius idevágó jelentéseiből s a többször idézett eredeti végzésekre rávezetett javításokból, törlésekből és kihagyásokból értesülünk. 3 »In praecipuis palatini etiam opinione accepta.« Czélomhoz nem tartozván, nem mehetek bele e közjogi szempontból különös fontosságú, de halva született végzés történetébe. Ugyanezt kell mondanom a nádori székhelyről stb. szóló, föntebb már említett,, végzésről is.