Századok – 1919-1920

Értekezések - KÁROLYI ÁRPÁD: Az ellenreformatio kezdetei és Thurzó György nádorrá választása - 124

AZ ELLENREFORMA CZIÓ KEZD. ÉS THURZÓ GY. NÁDORRÁ VÁLASZTÁSA. 151 nál s Ersekújvárott tette, noha Breuner becsületszóra fogadta a nuntiusnak, hogy ha csak a legkisebb írásbeli utasítást kap is a királytól, bármint mennydörögne is a nádor, ő azt a prédikátort nem fogná beereszteni.1 A ki szelet vet, vihart arat. Évtizedes sérelme volt már úgyis a magyar rendeknek az, hogy a császári parancsnokok a magyar hatóságoknak és törvényeknek nem engedelmeskednek. A győri eset ezért sokkal jobban bántá a rendeket mint akár a nagyszombati, akár az érsekújvári. Az országgyűlés vége felé hát, hosszas tanácskozások után, a melyeknek részleteiről, sajnos, nincs tudomásunk,2

abban állapodott meg a protestáns többség, hogy efféle eseteknek a jövőre egy újabb törvényczikkel elejét veszi, mely kemény büntetést szabjon a vallásszabadság ellen vétőkre s a nádornak kötelességévé tegye az ily módon gátolt vagy háborgatott prédikátorok védelmét. Az országgyűlési rendek által elfogadott törvényjavaslat így hangzott : »A mi a vallás ügyét illeti, az ország rendei a róm. katholikusokat vallásuk szabad gyakorlatában nem akadályozzák s nem is akarják akadályozni. De mivel a bécsi béke czikkei és a múlt országgyűlés törvényei a végházak őrségeinek is ép úgy, mint mindenkinek másnak, szabad vallásgyakorlatot engednek : elhatározták a rendek, hogy ő kir. Felsége evangelikus vallású papok bevitelét úgy a győri, mint minden más végházi őrségnek s egyáltalán mindenhová, a hol a protestáns pap bevitelét önként kívánják, megengedje s vallása szabadságában minden rendet megtartson és megvédjen, óvást emelnek egyébként a rendek, hogy ők a törvényes végzésektől semmikép nem hajlandók elállni. Az ellenük vétők, ha világiak, összes birtokaiknak elvesztésével bűnhődjenek s ezeket csak közbecsűn válthassák vissza ; ha pedig egyháziak, akkor javadalmaik elvesztésével. E büntetésen kívül azonban a nádor úr mind a mellett tartozik a városból vagy máshonnan kiűzött evangelikus lelkészeket visszahelyezni és védelmezni.3 1 Minderről bőven a most id. utasítás s a nuntius későbbi két jelentése 1610 ápr. 3. és ápr. 10. Nunz. di Germ. 114. D. 1 A három különböző kéztől származó, tüstént idézendő végzés graphikai képe is mutatja, mily beható viták és tanácskozások előzték meg a határozatot. 3 Ezt a protestáns egyház történetében eddigelé teljesen ismeretlen és nagy fontosságú végzést okvetlenül szükséges latin eredetijében is bemutatni : >>Quod ad negocium religionis attinet, status et ordines regni catholicos Romanae professionis in eorum liberó exercitio religionis non impediunt nec impedire volunt ; sed cum