Századok – 1919-1920

Értekezések - KÁROLYI ÁRPÁD: Az ellenreformatio kezdetei és Thurzó György nádorrá választása - 124

150 KÁROLYI ÁRPÁD.", ügy mekkora íölháborodást keltett az országgyűlésen ; láttuk, hogy az érsekújvári protestáns őrségtől a várbeli templom elvétetvén, mily hosszantartó zendülés következett be. Amott mégis az országgyűlési határozat s a nádori parancs, emitt pedig az a körülmény hozott orvoslást, hogy a bizottságok és a protestáns főkapitány, Kolonics közbenjárására a várbeli templom helyett lenn a városban kapott templomot a protestáns helyőrség. Nem talált orvoslásra azonban a hasonló győri eset. A győri várőrség magyar része csaknem kizárólag reformátusokból állott, a kik, ép úgy mint a többi végvárak protestáns őrségei, a szerény zsoldjukból megtakarított filléreken s a töröktől nyert zsákmányok szokásos kótyavetyéiből befolyó jövedelemből* tartottak maguknak lelki vígasztalásukra istenígéje-hirdető prédikátort. Rudolf uralkodásának utolsó éveiben megtörtént azonban, hogy főkép osztrák származású császári főkapitányok megakadályozták ily prédikátorok tartását. Epen ezért mondotta ki a bécsi béke i-ső czikke s az 1608. koronázás előtti 1. t.-czikk az összes végvárakbeli őrségek teljes vallásszabadságát. Erre a törvényczikkre támaszkodva akartak hát a győri magyar protestáns katonák saját pénzükön prédikátort hozni be Győr várába. Győr azonban a püspök és káptalan székhelye lévén, ezek aggódva féltették a protestáns őrség előtt amúgy sem valami nagy tekintélyüket a behozandó prédikátortól. Bejövetele megakadályozására a prímáshoz, a nuntiushoz és a császári főkapitányhoz fordultak. Ez az utóbbi, b. Breuner János ezredes, buzgó katholikus család sarja, meg is tőn e czélra minden tőle telhetőt ; még Illésházy is hiába küzdött ellene. Melfi püspöke nagyon jól tudta és elismerte, hogy a győri vitézek kívánsága törvényes ;2 de kénytelen volt a primás által informált curia parancsára a püspök és káptalan óhaját a királynál támogatni,3 a minek következtében Mátyás szemet húnyt a főkapitány erőszakoskodása előtt s így kárba veszett az országgyűlési rendek e miatti fölterjesztése is. Tartani lehetett azonban attól, hogy Thurzó, az új nádor, itt is közbelép a győri őrség panaszára, mint Nagyszombat-1 V. ö. Takáts Sándor Rajzok a török világból III. 158., 169. 2 Még utólag is 1610 ápr. 3. ezt írja jelentésében (Nunz. di Germ. 114. D.) »ne se li potrebbe negare in vigor dei compattati di Vienna et dell'articoli Possoniensi . . .« 3 Az 1609 január 10-iki utasítás, Borgh. I. 932 bis, ezt mondja : »Attione piena di vivo zelo è stata quella del capitano di Giavarino et cotesta Mtà deve difenderla et V. S. favorirla con tutto lo spirito. «