Századok – 1919-1920

Értekezések - KÁROLYI ÁRPÁD: Az ellenreformatio kezdetei és Thurzó György nádorrá választása - 124

AZ ELLENREFORMA CZIÓ KEZD. ÉS THURZÓ GY. NÁDORRÁ VÁLASZTÁSA. 149 De ha Pázmány ellen csak szűr alatt dohogtak is aztán a jó kálvinista rendek, annyi bizonyos, hogy a fiatal jezsuita föllépése csak ártott az országgyűlésen rendjének. Mert növelte azt a friss ingerültséget, a mely a jezsuiták ellen az ország északnyugati részében kevéssel az országgyűlés összeülte előtt lábrakapott. Az érsekújvári őrség ugyanis nyiltan bevádolá a rendet Thurzó, mint ideiglenes királyi helytartó, duumvir előtt, hogy vallása szabad gyakorlatában a primás szárnyai alatt háborgatja őt.1 Tehát támadólag lép föl az alig megtűrt szerzet. Szó sem lehetett többé arról, a mit Mátyás az országgyűlés megnyitása előtti audientián Bécsben a nunitusnalc kilátásba helyezett, hogy t. i. a jezsuitákért valamit módjában lesz tennie. A rendek részéről az első válasz Pázmány pamphletjére a túróczi konvent, mint hiteles hely, fölujítására vonatkozó végzés,melyet a király vissza nem vethetett, mivel a konventek helyreállítását a kath. egyház érdekében ő maga kérte előterjesztésében s ha elfogadta, az azt jelenté, mint föntebb is jelzők, hogy e prépostság javait nem bocsáthatja a jezsuiták rendelkezésére. Az elsőnél sokkal keményebb felelet volt azonban a második, a melynek létrejötte közelebbi körülményeiről nem tudunk semmit, csak magát a kemény választ ismerjük : a rendeknek a jezsuiták ellen hozott végzését. »A jezsuitákról megujíttatik a mult évi törvcnyczikk, hogy t. i. Magyarországon semmi fekvő birtokot, birtokjogokat vagy saját házakat ne bírhassanak...«2 Az eredmény hát homlokegyenest ellenkező Mátyás Ígéretével, a nuncius és a curia reményeivel. Az volt már most a kérdés, elfogadja-e így ezt a végzést a király ? Mielőtt erre a kérdésre válaszolhatnánk, szükség előbb Melfi püspökének legutolsó, mert az országgyűlés vége felé fölmerült, igen súlyos aggodalma okának, a teljes vallásszabadság újabb törvényes biztosítékának tervével foglalkoznunk. Láttuk elbeszélésünk fonalán, hogy a nagyszombati ô scritto con la sua falsa dottrina et che essendo cos!, sarebbe il padre stato assoluto et essi calvinisti rimesti confusi.« -—- Aztán leirat a nuntiushoz 1609 jan. 9. Nunz. di Germ. 26. 1 Orsz. Itár, Acta Thurz. fasc. 40. Nr. 16. — 1609 aug. 16. 2 »De jesuitis confirmatur articulus anni superioris, nempe ut nulla in regno Hungáriáé bona stabili a et iura possessionaria possidere, nec proprios domos habere valeant« — mondja a már idézett végzések azon czikke, mely eredetileg a törvénynyé lett 43. és 44. czikkek közt állott.