Századok – 1919-1920

Értekezések - KÁROLYI ÁRPÁD: Az ellenreformatio kezdetei és Thurzó György nádorrá választása - 124

148 KÁROLYI ÁRPÁD.", cius aggodalmát a megígért és megtörtént »beczikkelyezés« formája az 1609. 42. t.-czikkben. A czikk ugyanis csak annyit mond, hogy a két, Ausztriával és Morvaországgal király ő fölsége beleegyezése mellett kötött confodaratiók a jövőben is örökösen és szentül megtartandók. A czikk tehát csak az 1608. február i-ji pozsonyi únióra s az 1608 ápril 29-diki eibenschützi egyezségre vonatkozik, mert csak ezek jöttek Mátyás megegyezésével létre ; de nem vonatkozik a júniusi streboholi egyezségre, mely Mátyás tudta nélkül Thurzó hadi sátrában köttetett meg s mely az eibenschützi confoederatiós okirat egyes kifejezéseit — mint föntebb láttuk — úgy magyarázza, hogy azok a confoederált országokat egymás kölcsönös fegyveres támogatására kötelezik a teljes vallásszabadság kivívása czéljából is . . . Az osztrák protestáns-kérdés fejlődésével párhuzamosan haladt s szintén csak az országgyűlés legvégén oldódott meg a jezsuiták véletlenül fölvetődött s veszedelmesnek Ígérkező ügye. Ismeretes, hogy kevéssel az országgyűlés előtt jelent meg a fiatal Pázmán}' Péternek a kálvinistákat csúfoló, gyalázó irata : »Az nagy Kálvinus Jánosnak hiszekegyistene«. A mű az országgyűlési kálvinista rendek soraiban roppant nagy felháborodást keltett ; a papokat, a kik az író védelmére keltek, ki is akarták vetni a tanácsteremből . Tömeges küldöttség követelte a nádortól, hogy büntesse meg Pázmányt.1 A nádor ezt természetesen nem tehette, de a nagyfokú ingerültség lecsillapítása végett ráállott arra, hogy az ország színe elé idézi az »istentelen jezsuitát«. A katholikus rendek azonban tagadták a nádor illetékességét ily ügyben s maga a fiatal jezsuita is azt feleié, hogy egyházi törvényszék elé szívesen kiáll maga igazolása végett, világi elé az ügy nem tartozik. A nádor, a kire ez kétségtelen kudarcz volt, az őt ostromló és háborgó kálvinista rendeket végre is azzal némítá el, hogy, úgymond, gondolják meg, mit követelnek : Pázmány késznek nyilatkozik minden állítását Kálvin műveiből igazolni s akkor ők, a panaszosok, fognának fölsülni majd. Az ügy hát szépen elaludt a nuntius és a curia őszinte őrömére.2 1 Pázmány ügyét az 1609-iki orsz. gyűlésen élénk színekkel s kitűnően adja elő Angyal id. m. 35. 1. 2 A nuntius jelent. 1609 decz. 18. és decz. 25. (Nunz. di Germ. 114. A.) Ez utóbbiban írja : »La querela mossa da questi stati contro il padre Pasma (így) jesuita ben presto si estinse, perché il palatino disse ai querulanti che stessero in cervello a quel che facevano perchéil padre si eshibiva prontissimo à provar con le parole dell'istesso Calvino tutto quel che haveva detto