Századok – 1919-1920

Melléklet - A Magyar Történelmi Társulat forráskiadási szabályzatai 1–24 - 2. Szabályok Magyarország újabbkori története forrásainak kiadására 7

AZ ELLENREFORiMÁCZIÓ KEZD. ÉS THURZÓ GY. NÁDORRÁ VÁLASZTÁSA. 7 kelő világi katholikusok elszánt kis gárdája vette körül, mely kiegészítőkre talált apránként a megyei nemesség köré­ben is. A katholikus elemek itt is ocsúdni kezdenek s concrét esetekben gyakran összefogtak az alsó papsággal és a szerze­tesekkel. Jó példája az ekként előpattanó actió-képesség­nek az a sikeres támogatás, melyben a szentjánosi barátokat részesíték, a kik Apponyi Pálnak és Vizkelethy Tamásnak inscribált kolostori birtokaikat még 1607-ben fegyveres erő­vel visszafoglalták.1 Egyszóval a köznemesség katholikus minoritása is érezni kezdé magát, főként hogy az 1608. évi országgyűlésen az alsó táblán a kath. egyház papjai is meg­jelentek. Ezeken az elemeken kívül már egyes városokra is rá­támaszkodhatott az ellenreformáczió. így pl. Nagyszom­batra, mely egy-két évvel azelőtt még teljesen a nemzeti fölkelés mindent elragadó árjával úszott, sőt hatalmas össze­gekkeljárult a fölkelés czéljait szolgáló »nemzeti hadikölcsön« előteremtéséhez, midőn a túróczi prépostság javai közül Vág-Séllye városát zálogba vette, nem is szólva arról, hogy ezenkívül egyes nagyszombati kereskedők — s nem csupán az izzó magyar lelkű, ismeretes Asztalos — külön-külön is adogattak előleget a nemzeti kormánynak a nyitrai püspökség némely falvaira.2 A bécsi béke után azonban hamar felül­kerekedett a katholikus többség a városi tanácsban s buzgó­ságában annyira ment, hogy a mondott béke világos rendel­kezése ellenére falai közül a kálvinista papot és tanítót ki­űzte volna, ha a nádorrá választott Illésházy kemény pa­rancsa el nem tiltja vala ettől.3 Mindez kitűnően kedvező milieu volt most Forgáchnak, a kit a katholikus egyház egyetemes érdekei mellett egyéni okok is sarkaltak a tevékenységre. Mindenekelőtt az érsek­ség jövedelmeinek tisztázása és rendezése. Mikor ő átvette az érsekséget, azon az akkori időkben hallatlan nagy összegű adósság, 36.000 tallér terhe feküdt ; e mellett köteles volt a prímás az érsekújkári végház őrségében 500 katonát tar­tani.4 Igen, de érseki jövedelmének tetemes részét Illésházy 1 Illésházy jelent. Mátyáshoz 1607 ápr. 20. —• Ered. Kpü. F. 15435-2 A föntebb elősorolt orsz. ltan összeállítások szennt. s Angyal id. h. 31. 1. A nagyszombati ügyről bőven szól Ipolyi (Veresmarty), aztán Zsilinszky id. ért. és Angyal id. művében. * Eleintén 700 katona tartására akarta őt Mátyás szorítani. — Borghese államtitkár emlékirata a pápához 1608 júl. 12. előtt és Forgách emlékirata a pápai legátushoz (Capita de quibus . . .

Next

/
Thumbnails
Contents