Századok – 1919-1920

Melléklet - A Magyar Történelmi Társulat forráskiadási szabályzatai 1–24 - 2. Szabályok Magyarország újabbkori története forrásainak kiadására 7

8 KÁROLYI ÁRPÁD. tartotta kezében, a kit száműzetésében szenvedett óriási veszteségéért, a kir. kincstár által rajta elkövetett rablásért Mátyás főherczeg 1606 nyarán nagyjából kártalanított. E kártalanítás közt szerepeltek Bazin és Szentgyörgy városkák s a csejthei és vágújhelyi kerületek érseki tizedei, a melyeknek szedési jogát Illésházynak és nejének, Pálffy Katának, engedte át a király nevében a főherczeg életfogytiglan. A kárt, a mely ebből az érsekségre származott, legalább évi 9—ю ezer forintra becsülte Forgách.1 De ösztökélte őt a kíméletlen föllépésre ismeretes rossz viszonya is Mátyáshoz, mely vijabb tápot nyert a főherczeg és a császár közt kiélesedett s 1608 folyamán szakadásra vezető ellentétben. Mert Forgách rendületlen híve maradt Rudolfnak 2 még Mátyás koronáztatása után is, noha őt Mátyás jogosult féltékenysége Rudolftól már teljesen elzárta.3 Egyházi érdekek, egyéni sérelem és kedvező milieu összehatott hát Forgách támadásszerű föllépténél. Az első roham, mint tudjuk, a kath. főpapság ünnepélyes tiltakozása volt az 1608-diki egyházpolitikai törvények ellen, mely óvásnak lelkét és mozgatóját a bíborosban kell keresnünk. S hogy ez az óvás ne csupán formalitás maradjon, az ő ösztönzésére a klérus kevéssel az országgyűlés berekesztése után a győri püspök és Telegdy esztergomi nagyprépost személyében egy küldöttséget bocsátott a királyhoz, mely nem csupán e tiltakozást ismételte meg a korona előtt, hanem egyenesen tárgyalni akart Mátyással a pozsonyi egyházpolitikai törvényczikkek revocatiója végett.4 Párját ritkító példája annak a nyilt és egyenes, de erőszakos egyházpolitikának, mely Forgáchot annyira jellemzi ! Jól tudta azonban a magyar biboros, hogy most nem a király udvara az az archimedesi pont, a melyből a nemkatholikus magyar világ sarkait kiforgatni lehetne, hanem hogy Rómához kell fordulnia s riasztó jajjai kalapácsütéseiad ecclesiae Strigoniensis utilitatem et personae meae defensionem et securitatem tractandum sit), 1608 szept. 4. Mind a kettő Borgh. I. 641. — A következőkben mondottakra is vonatkoznak ez iratok. 1 Franki. A bécsi békekötés. Győri Tört. és Rég. Fiiz. IV. 50. Aztán Mátyás biztosító levele Illésházy részére 1606 júl. 4. Kpü. — És Forgách a pápai államtitkárhoz 1609 jan. 21. Borgh. III. 45a. 2 Ezt különösen kiemeli a nuntius 1609 jan. 17. Borgh. II. 166. 3 Non licet nobis cum imperatore tractate at periclitarer, si tale quid me procurare animadverterent, írja Forgách Renzi Máté ügynökhöz Rómába, 1609 s. d. Borgh. II. 157. ' A mm tin s jelentése 1609 ápr. 11. Borgh. II. 166.