Századok – 1919-1920
Értekezések - MARCZALI HENRIK: Az angol-magyar érdekközösségről a multban 113
122 MARCZALI HENRIK. azt csakhamar nyilvánvalóvá tette szabadságharczunk. Akkor a liberális, az absolutismus ellen nagy hangon dörgő Palmerston a külügyminiszter, de ő csak úgy akarja fogadni a magyar kormány küldöttjét, ha azt — az osztrák követ mutatja be. Az orosz interventio hírére felzúdul a radikális párt az alsóházban és a sajtóban, de a kormány nem tesz ellene semmit. Palmerston is Erzsébet, Cromwell és Anna királyné nyomában járt — nem adott semmit. Előtte is fontosabb volt Ausztria megmaradása és hatalma a magyar függetlenségnél. Kossuth Lajost úgy fogadta Anglia, mint soha idegent, de az angol kormány magatartásán ez alig változtatott. Most is mint Rákóczi idejében, a megbékélést, a kiegyezést tartották úgy Magyarország, mint Anglia érdekében állónak. Olvastam leveleit az angol közélet oly kiváló vezetőinek, mint Cobden és Newman voltak, melyek telve vannak elismeréssel és bámulattal Deák Ferencz i86i-iki felirati beszédei iránt. Még mindig szükség van a nagy Ausztriára, annál inkább, mert III. Napoleon hajlandóságot mutat nagybátyja példájának követésére. Ebből következett az is, hogy nagy megelégedést okozott az 1867-iki kiegyezés létrejötte. Ügy is mint a Habsburgok birodalmának megerősítése, úgy is, mint Magyarország feltámadása. Freeman oxfordi professzor, a híres történetíró akkor így nyüatkozott : »Hadd álljon fenn Magyarország hatalmasan, mint természetes oltalmazója a balkáni népeknek úgy a törökkel, mint ármányos muszka felszabadítójukkal szemben«. Ily nagy hivatást voltak akkor készek hazánkra bízni. Nagy örömet keltett a magyar-osztrák-német szövetség megkötése is, hisz Oroszország terjeszkedésének vetett gátat. Salisbury marquis, külügyminiszter úgy üdvözölte, mint nagy és jó újságot az egész emberiségre nézve. Ez a hangulat tartott a Themse partján 1904-ig. Megemlíthetjük, hogy e korban viszont Anglia volt kész magyar intézmény átvételére. Gladstone, mikor első Home-Rule törvényjavaslatát előkészítette, belügyminiszterével, Labouchère-el hosszú levelet Íratott Vámbéry Árminnak, melyben igen részletesen, körülbelül negyven pontban, felvilágosítást kér a magyar-horvát viszonyról. így az ebő törvényjavaslat egészen magyar utánzás volt. A levelet olvastam s Vámbéry kérésére megadtam a választ az egyes kérdésekre. Magyarországon az egész idő alatt megmaradt és nőtt a hagyományos tisztelet Anglia iránt. Szinte vakon helye-