Századok – 1919-1920

Értekezések - MARCZALI HENRIK: Az angol-magyar érdekközösségről a multban 113

AZ ANGOI-- MAGYAR ÉRDEKKÖZÖSSÉGRŐL A MÚLTBAN. 123 selte közvéleményünk azt, mi ott történt. Kivételt csak egyszer tudok. Mikor Észak-Amerikában dúlt a harcz a déli és északi államok között. Anglia kormánya inkább a rabszolgatartóknak fogta pártját (Alabama-ügy). A mi sajtónk pedig kivétel nélkül a felszabadítás mellett foglalt álíást. Még a búr háború idején is, mikor az egész világ Anglia ellen fordult, Magyarország hű maradt hozzá. Az írek iránt volt ugyan rokonszenv, de még azt sem tudták, hogy nemzeti törekvéseikben egyenesen Magyarországot választották mintául. Nem is nálunk történt a fordulat, hanem Angliában. Történt az által, hogy az európai egyensúly kérdése negyedik stádiumába lépett. 1903—4-től fogva Anglia az egyre erősödő, gyarmatot szerző, flottát építő Németországban látta ellenségét. Francziaországot megnyerte, Oroszországot a japáni háború és a forradalom által megtörte, hogy aztán megnyerhesse. Erről a fordulatról csakhamar személyesen is meggyőződhettem. Mindenki tudja, hogy a Fejérváry-kormány idejében oly erős volt nálunk az ellenzék, hogy a personalis unió létesítése vagy épen a teljes elszakadás volt várható. Akkor, 1905 őszén jött hozzám egy nagy angol revue szerkesztője, tudakozódni. Különösen az elszakadás problémája érdekelte. Kérdésemre : miért izgatja e kérdés annyira az angol közvéleményt, ezt válaszolta : »Ha Magyarország elszakad Ausztriától, ennek német tartományai Németországhoz csatlakoznak. Ennél nagyobb csapás pedig Angliát nem érheti.« Tehát még mindig a monarchia együttmaradása a fő. Magyarország függetlensége ehhez képest semmi. Ebből a gondolkodásból következett az orosz szövetség, a szerbek, románok biztatása és nem véletlen, hogy összeesik vele Seton-Watson irodalmi munkássága és izgatása is. A mi ezekből következett, nagyon is jól tudjuk. Rákóczi írta Anna királynénak 1710 aug. 26-án : »Fel-. séged boldog királysága szabadságának ragyogó csillárja előtt hamvadó gyertyákkal jelenünk meg«. Anglia platonikus rokonszenvére számíthattunk mindig, de hathatós támogatására csak akkor, ha ez érdekeinek megfelelt. Marczali Henrik.