Századok – 1919-1920

Értekezések - MARCZALI HENRIK: Az angol-magyar érdekközösségről a multban 113

AZ ANGOI-- MAGYAR ÉRDEKKÖZÖSSÉGRŐL A MÚLTBAN. 121 a Balkánon és Drinápolyban békére kényszerítette a szultánt. A keleti kérdés minden bonyodalmával, egész terjedelmében megnyílt. Az orosz hatalommal szemben a Konstantinápolyba vezető úton csak egy gát volt lehetséges, az erős Magyarország. A magyarság megerősödése tehát elsőrangú érdeke lett Nagy-Britanniának. Nagyobb számmal jöttek már ide angolok (Quin, Turnbull, Mrs. Pardoe),. kik nagy szeretettel írtak hazánkról. Különben is megvolt a természetes rokonszenv az oly nemzet iránt, mely szabad tudott maradni az osztrák, a török és az orosz közt, mely annyira rajongott mindenért, mi angol és mely, angol példa szerint, fejlődést, haladást kívánt, nem forradalmat. Ezt a rokonszenvet még fokozza, hogy Magyarországon sok a »gentleman«, mert a magyar »úri ember« mint társadalmi fogalom az angolnak utánzása, bár nála több tekintetben különb. Magyarországon pedig alkotmányos tekintetben egészen döntő az angol példa. Mikor az 1843—44. országgyűlésen szóba jött Széchenyi nagy terve, a nemesek megadóztatása közczélra, az alsó tábla a tervet elfogadta és megszavazott három milliót, a felső tábla azonban az összeg egy részét törölte. Erre a karok visszavetették az egész javaslatot, mert Angliában nincs joga a felsőháznak pénzügyi törvényen változtatni. Oly jogelvet juttattak tehát érvényre — tán nemcsak azért, hogy szép szerével kibújjanak a fizetés alól, — mely magában Angliában is, nagy küzdelmek után, véglegesen csak 1912-ben diadalmaskodott. Széchenyi követői közül különösen Pulszky Ferencz tűnt ki az angol viszonyok ismertetésében. Az ő német nyelven írott könyve Nagy-Britanniáról egyike a legjobbaknak, melyet valaha ez országról írtak. Ő már észreveszi a nagy különbséget az egyes angol ember becsületessége és az állam kíméletlen önzése között. Érdekes, hogy ő — akkor reformálták ott a helyhatósági igazgatást — követendő mintaképül állította oda az akkor virágkorát élő magyar megyét. Kossuth egész temperamentumánál fogva inkább francziás, de л börtönben jól megtanult angolul és tisztában volt e nemzet nagyságával, annál is inkább, mert sokat foglalkozott ipari és kereskedelmi kérdésekkel. Az ő »Tengerre magyar «-ja és terve a vukovár—fiumei vasút építésére,lényegében nem más, mint az angol kereskedés előtt megnyitni ezt a fejlődő országot. Komoly, egészséges munka folyt itt, mely nemcsak a hazafinak okozott örömöt, hanem az említett politikai érdekközösségnél fogva, Angliának is hasznot igért. De hogy Magyarországnál fontosabb érdeke is van Britanniának,