Századok – 1919-1920
Értekezések - MARCZALI HENRIK: Az angol-magyar érdekközösségről a multban 113
AZ ANGOI-- MAGYAR ÉRDEKKÖZÖSSÉGRŐL A MÚLTBAN. 119 szerény véleményem szerint, az országtól szerzett és a felségtől megerősített törvényt és annak végrehajtását nem lehet és nem szabad elhalasztani a rendeknek és különösen a nemességnek határozott sérelme nélkül«. Nem más volt ez, mint tagadása az angol jogtudósok által vitatott ama királyi jognak, hogy az uralkodó akarata feloldhat a törvény végrehajtása alól. A béketanácskozások alatt Bercsényi angol példával világítja meg Magyarország viszonyát Ausztriához. Azt mondja : Ausztria úgy bánik velünk, mint Anglia Írországgal, holott jog szerint az volna állásunk, mint Slcócziáé. Egyáltalában a főgenerális még 1706-ban is inkább angolpárti volt, mint franczia. Ide hat már az angol tudományosság is, mely Locke és Newton által jutott általános vezetőszerephez. Erre nézve Horace Mann toscanai angol követnek 1745 jan. 5-én kelt, barátjához Horace Walpolehez intézett levelében találunk érdekes adatot.1 Flórenczben volt akkor báró Andrássy generális a spanyolok ellen küldött seregben és ott találkozott a tudós Lady Walpole-lal. A beszélgetés olasz nyelven folyt. Andrássy val, »ki huszárban igen tanult ember«, szokása szerint metaphysikáról kezdett beszélni és mikor a generálist nem hozta zavarba Newton nevének említése, azt kérdezte tőle : olvasta-e Voltairet. »Nem«, volt a válasz. »Newtont olvastam és igen jól értem«. Megkezdődik az angol irodalom remekeinek átültetése is. Faludy Ferencz lefordítja Dorell »Udvari ember«-ét és megkezdődik a Shakespearefordítások hosszú sora Romeo és Júliával (1786). Politikailag az 1790—91-iki nevezetes országgyűlésen lép először előtérbe az angol intézmények ismerete és utánzásuk czélszerűsége. Mindenkorra becsületére válik a magyar géniusnak, hogy gr. Széchenyi Ferencz hamarabb — egy félévvel előbb — ismerte fel a franczia forradalom igazi természetét és jelentőségét, mint Burke Edmund, kinek a felismerésért világra szóló hír jutott. Skerlecz Miklós, a XVIII. századnak nálunk tán legkiválóbb politikai elméje, a közösügyes bajok orvoslására a Parlamentarismus befogadását ajánlja egy gyönyörű értekezésében. Minthogy az országgyűlés elején a Habsburgok trónöröklési jogát is kétségbe 1 Ezt a levelet a Nemzeti Múzeumban olvastam Fejérpatakv László barátom szivességéből. 2 Mann and Mannersatthe court of Florence 1740—1786, by Dr. Doran. London 1876. I. k. 298. 1.