Századok – 1919-1920

Értekezések - MARCZALI HENRIK: Az angol-magyar érdekközösségről a multban 113

AZ ANGOI-- MAGYAR ÉRDEKKÖZÖSSÉGRŐL A MÚLTBAN. 119 szerény véleményem szerint, az országtól szerzett és a fel­ségtől megerősített törvényt és annak végrehajtását nem lehet és nem szabad elhalasztani a rendeknek és különösen a nemességnek határozott sérelme nélkül«. Nem más volt ez, mint tagadása az angol jogtudósok által vitatott ama királyi jognak, hogy az uralkodó akarata feloldhat a tör­vény végrehajtása alól. A béketanácskozások alatt Bercsényi angol példával világítja meg Magyarország viszonyát Ausztriához. Azt mondja : Ausztria úgy bánik velünk, mint Anglia Írország­gal, holott jog szerint az volna állásunk, mint Slcócziáé. Egyáltalában a főgenerális még 1706-ban is inkább angol­párti volt, mint franczia. Ide hat már az angol tudományosság is, mely Locke és Newton által jutott általános vezetőszerephez. Erre nézve Horace Mann toscanai angol követnek 1745 jan. 5-én kelt, barátjához Horace Walpolehez intézett levelében találunk érdekes adatot.1 Flórenczben volt akkor báró Andrássy generális a spanyolok ellen küldött seregben és ott talál­kozott a tudós Lady Walpole-lal. A beszélgetés olasz nyel­ven folyt. Andrássy val, »ki huszárban igen tanult ember«, szokása szerint metaphysikáról kezdett beszélni és mikor a generálist nem hozta zavarba Newton nevének említése, azt kérdezte tőle : olvasta-e Voltairet. »Nem«, volt a válasz. »Newtont olvastam és igen jól értem«. Megkezdődik az angol irodalom remekeinek átültetése is. Faludy Ferencz lefordítja Dorell »Udvari ember«-ét és megkezdődik a Shakespeare­fordítások hosszú sora Romeo és Júliával (1786). Politikailag az 1790—91-iki nevezetes országgyűlésen lép először előtérbe az angol intézmények ismerete és után­zásuk czélszerűsége. Mindenkorra becsületére válik a ma­gyar géniusnak, hogy gr. Széchenyi Ferencz hamarabb — egy félévvel előbb — ismerte fel a franczia forradalom igazi természetét és jelentőségét, mint Burke Edmund, kinek a felismerésért világra szóló hír jutott. Skerlecz Miklós, a XVIII. századnak nálunk tán legkiválóbb politikai elméje, a közös­ügyes bajok orvoslására a Parlamentarismus befogadását ajánlja egy gyönyörű értekezésében. Minthogy az ország­gyűlés elején a Habsburgok trónöröklési jogát is kétségbe 1 Ezt a levelet a Nemzeti Múzeumban olvastam Fejérpatakv László barátom szivességéből. 2 Mann and Mannersatthe court of Florence 1740—1786, by Dr. Doran. London 1876. I. k. 298. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents