Századok – 1919-1920

Értekezések - MARCZALI HENRIK: Az angol-magyar érdekközösségről a multban 113

AZ ANGOL-MAGYAR ÉRDEKKÖZÖSSÉGRŐL A MÚLTBAN. 115 Ezeket a havasalföldi határ őrizetére rendelte Erdély délkeleti részébe.1

Zsigmond király korából maradt egy monda, melyet Tinódi Sebestyén fel is dolgozott. A király, ki mint tudjuk, csakugyan járt Angliában V. Henriknél a zsinat ügyében, Tar Lőrincz vitézét Írországba, Sz. Patrick szigetére küldte, hogy ott menjen le a pokolba. A vitéz ezt meg is cselekedte és visszatért.2 Állandó politikai érintkezés csak akkor jött létre, mikor a Habsburgok hatalma V. Károly idejében universalis monarchiával fenyegetett és megszületett az egyensúly 'politikája. A franczia és angol királyok egyesültek a pápával, sőt a szultánnal is, hogy a spanyol-néir.et túlsúly ellen védekezhessenek. A török körülbelül azt a szerepet játszotta akkor, mint az orosz mostanában — a forradalomig. Magyarországban ez a mohácsi vész kora és mint nagy nemzeti katasztrófáknál majd mindig, a nemzet akkor is megoszlott. Még Mohács előtt küldött VIII. Henrik követet pénzzel, illetőleg váltókkal a segélykérő II. Lajoshoz, de a követ későn érkezett, aztán meg két király is volt, János és Ferdinánd és az utóbbi, az angol király unokaöccse, nem engedte a követet Magyarországba. János is küldött követet Londonba és az értekezett is a mindenható ministerrel, Wolsey bíborossal. Ajánlotta királyának János elismerését, mert nem lehet tudni, mekkora hasznát lehetne venni, ha Anglia háborúba keverednék a német birodalommal. Ilyen, egészen modern auspiciumok alatt indult meg a diplomácziai érintkezés hazánk és a szigetország között.3 VIII. Henrik aztán, házassági ügyei és elszakadása miatt, ingadozott jobbra-balra, hol szövetségese volt a császárnak, hol ellensége. Egyben azonban következetes maradt : sem pénzt, sem katonát nem adott, sem Ferdinándnak a török ellen, sem Jánosnak vetélytársa ellen. Politikáját folytatta hatalmas leánya a nagy Erzsébet. Jó barátságot tartott a Báthoryakkal, Zsigmondot pártolta is a portán, hol akkor kezdett meggyökeresedni az angol befolyás, de nem tett érte semmit, mikor bajba került. Követe pedig 1596-ban a szultánnal és seregével jött Magyarországba. A XVII. század elejétől fogva folyó szabadságharczok 1 Thuróczi János. Chronia ed. Schwandtner. I. к. II. k.38. 2 Az elbeszélés eredetije az admonti klastromi könyvtár egy XV. századi kéziratában maradt fenn. 3 A következőkben nagy hasznát vettem Angyal Dávid szép munkájának Erdély és Anglia politikai érintkezéséről. Budapest. 1903. 8*