Századok – 1919-1920

Melléklet - A Magyar Történelmi Társulat forráskiadási szabályzatai 1–24 - 1. Szabályok Magyarország törökkori története forrásainak kiadására 3

4 KÁROLYI ÁRPÁD. első czikk 4. §-a ezeket a püspökmegyével és megyebeli saját residentiával nem bíró püspököket a magyar főrendiház tagjai közül nem mondhatni hogy kifejezetten törülte volna, hanem egyszerűen kihagyta.1 Kellemetlenül érinté végre a katholikus köröket az 1608. kor. előtti 8. c.zikk, mely a jezsuitákat Magyarországon bármi fekvő birtok bírásától eltiltá s ezzel működésüket majdnem lehetetlenné tette. Mert nemcsak a katholicismus erősbödésének hatásos tényezőjét látták e szerzetben, hanem mint abban az időben legjobb oktató, par excellence ifjúságnevelő testületet is nagyrabecsült ék. Aztán nagy jogtalanságnak tartották, hogy a protestáns felekezetek lelkészei szabadon működhessenek, a kath. egyház papságának ellenben épen a legmozgékonyabb és akkor kétségkívül legképzettebb tagjait gátolja tevékenységükben a törvényhozás. Ezek az elősorolt okok és körülmények indíták az ellenreformatiónak addig még nem egészen kibontakozott erőit a csoportosulásra s a bennük rejlő energia teljes kifejtésére. E visszahatás tényezői közt ott találjuk magát a királyt. Neveltetése, érzelmei, háza hagyományai, összeköttetései, jogos reményei a római királyi s római szent birodalmi császári állásra egyaránt gátolták őt abban, hog}' megemészsze a protestantismus 1608-diki diadalát, a melyhez nevét csak keserű kényszerűségből adta. A politikai eszély azonban azt parancsolá, hogy a lecsillapodott hullámokat nem szabad újra fölkavarnia ; hogy csak lassan és tapogatódzva, csak alkalomszerű intézkedésekkel járulhat az ellenreformatió czéljainak előmozdításához, mind addig, a míg nem áll oly fegyveres erő a rendelkezésére, mely nyilt és, ha kell, erőszakos fellépésre képesíti őt. Ezen fegyveres eszközök megszerzése végett ugyan már idejekorán megtette a titkos lépéseket unokatestvérénél, a spanyol királynál. Mert alig hangzott el idehaza Pozsonyban a koronázáskor tett királyi esküje, hogy az ország törvényeit tiszteletben tartja, követei 1609 januárjában már megjelentek a madridi udvarnál segélyt 1 Ez nem kétséges, mint Cziráky ismeretes közjogának 19g. §-a mondja. Hanem egészen világos, miután az 1608. kor. utáni 1. t.-cz. 4. §-a szerint csak az a püspök tagja a főrendiháznak, a ki káptalannal és residentiával bír. Ez teljesen megfelel a protestáns rendek ez időbeli fölfogásának. A Cziráky idézte 1609. 70. t.-czikk sem bizonyít ez ellen, mert e t.-czikk csak azt mondja, hogy a czímzetes püspökök is prelátusok. már pedig prelátusok lehettek az alsóház tagjai is. Hogy ez a méltánytalan s az ország integritása elméletét sértő fölfogás a gyakorlatban az ellenreformáczió következtébe^ ignoráltatott, az más kérdés.