Századok – 1919-1920

Melléklet - A Magyar Történelmi Társulat forráskiadási szabályzatai 1–24 - 1. Szabályok Magyarország törökkori története forrásainak kiadására 3

AZ ELLENREFORiMÁCZIÓ KEZD. ÉS THURZÓ GY. NÁDORRÁ VÁLASZTÁSA. 5 kérni eretnek alattvalói ellen. Persze a spanyol kormány akkori pénzzavarai közt nem igen lehetett kilátás valami nagy és gyors segély elérésére,1 noha a jóakarat nem hiány­zott s noha a pápa maga is ösztökélte az udvaránál székelő spanyol követ által a spanyol királyt Mátyás támogatására.2 Nem volt hát egyelőre mit tennie a királynak, mint meg­maradnia a törvényes alapon, a törvények látszólagos tiszte­lete mellett s csak, mint mondám, egyes intézkedésekkel mutatni ki határozott jóakaratát az ellenreformatio czéljai iránt és várni a jövőtől. Ezért a mozgalom élére hát nem is a király, hanem a melléktekintetektől nem zabolázott, erélyes és harczkedvelő primas, Forgách Ferencz 3 bíbomok állott, a kinek föllépését most egy igen fontos körülmény még nyomatékosabbá tette. Az országnak Rudolftól való törvényes elszakadása óta ugyanis, a mint rendesebb állapotok mutatkoztak, a főnemes­ség katholikus tagjai nyíltabban kezdtek egyházuk érdeké­ben mozgolódni s az olyan bátor, szókimondó társukat utá­nozni, mint a minő pl. Czobor Mihály volt, Bocskaynak ez a. bizalmas és kedves, mondhatnám radikális híve, a ki a forradalmi időkben Bocskay és a fölkelés becsületes szolgá­latában sem tagadta meg buzgó katholikusságát, a fejedelem halála után pedig a király hűségére visszatérve, lelkesen elő­mozdítá egyháza érdekeit.4 Sőt a mi több, lassanként növe­kedni is kezdett a tekintélyesebb katholikusok csekély száma a már ekkor megindult áttérésekkel. A Mátyás oldalán működő pápai nuntius (a kivel még közelebbről meg fogunk ismerkedni) nem sokkal az 1608-diki országgyűlés bezárta után jó kedvvel jelenti Rómába, hogy Isten áldásából a magyar kath. egyházat ért sok csapás után oly jó dolog is történik, hogj- pl. Győrben egy nevezetesb prot. prédikátor s utána egy nagytekintélyű magyar ezredes a kath. vallásra 1 Girol. Soranzo. Vclencze madridi követének ered. jelentése 1609 január 23. (Velenczci áll. levéltár). 2 Renzi Máté (egyházi ügynök, a kiről alább szó lesz) jelentése Barvitius császári kab. titkárhoz, ered. Róma, 1609 január 31. (Bécsi udv. ltár kéziratai közt, Böhm-féle catalogus 595. szám, 12. kötet). 3 Forgách kitűnő jellemzése Ipolyi ismert művében Veres­martyról s Angyal szép fejezetében az 1609-iki orsz.-gyűlésről a Milleniumi történetben. V. ö. a prímás életírójának Söröss Pong­rácznak alapos tanulmányait : Forgách F. a bíboros, Századok 1901., melyet természetesen jól használhattam jelen értekezésnél is. 4 Czoborról Thurzó és Forgách Zs. kir. biztosok Mátyás főher­czeghez 1607 márcz. 14. és 15. (ered Kpü. Fasc. 15435). De még lásd Zsilinszky id. ért. 22. és Angval. Magyarorsz. Tört. IT. Mátyás­tól stb. (Miilen.. Tört. VI. köt.) 21. lap.

Next

/
Thumbnails
Contents