Századok – 1919-1920

Értekezések - KÁROLYI ÁRPÁD: Az ellenreformatio kezdetei és Thurzó György nádorrá választása - 1

2 KÁROLYI ÁRPÁD. ott szerepeltek a győri és nyitrai püspökség, a szentmártoni főapátság, a szepesi, jászói, leleszi és turóczi prépostságok, az egri, a győri, a pozsonyi és a szepesi káptalanok s ezek között a nyitrai püspökségnek, a nevezett prépostságoknak s az egri káptalannak csaknem összes javai világi kézre kerültek. Hozzájárult ehhez egy csomó csekélyebb egyházi javadalom, kisebb apátságok, conventek (pl. a Garammelletti Szt. Benedek-convent) és kolostorok birtokainak eladományozása vagy elzálogosítása.1 A nemzeti ügy diadalrajuttatásához szükséges anyagi eszközök e kényszerű előteremtésekor a zálogbaírásoknál az az elv lebegett szem előtt, hogy a kibékülés után országos költségen fognak a kölcsönadott összegek megtéríttetni s a károsultak így vissza fognak jutni elvett javaik birtokába. Bonyolultabb volt ellenben a kérdés az eladományozott egyházi birtokoknál. Arra ugyanis gondolni sem lehet, hogy a forradalmi kormány akár a tiszta, akár a vegyes donatiókkal eleve meg akarta volna károsítani az adományosokat. Föl kellett tennie, hogy a kibékülés után az adományok érvényben maradnak. Hogy azonban az ekként károsult egyházak miként nyerjenek kárpótlást, azt a bécsi béke világosan nem mondotta ki, hanem a következő általános országgyűlésre bízta a kényes kérdés megoldását. Az egyházi körök joggal várhatták hát, hogy az 1608-diki országgyűlés meghozza ezt a megoldást s így kínos volt meglepetésük, mikor az ismét a következő országgyűlésre halasztatott, melyről nem volt tudható, hogy mikor fog megtartatni. Haladhat évekig. Méltán voltak hát a katholikus körök, egyháziak és világiak, e miatt a legnagyobb mértékben elkeseredve. Hiszen a magyar katholikus egyház úgyszólván egész temporalis alapja csak annak a néhány püspökségnek, apátságnak és prépostságnak megtépett birtokán nyugodott ; mert Gyulafejérvár és Nagyvárad a protestáns Erdély kezén, a kalocsai és egri, a csanádi, a váczi és a pécsi diecesisek teljesen, az esztergomi és veszprémi egyházmegyék kisebb-nagyobb részben török kézen voltak. Kisebb jelentőséggel bírt, de mind a mellett is sokat nyomott a latban az az anyagi kár, mely a kath. egyházat 1 Figyelmen kívül hagytam némely kisebb egyházi javak elzálogosítását Thurzó Gy. és Forgách Zs. kir. biztosok által 1607-ben országos szükségekre. »Urgentissima modérai temporis nécessitas, quae legem nescito — írják a biztosok Mátyáshoz 1607 márcz. 3. Kassáról, Ered. Kpü. (= közös pénzügyi levéltár. így fogom e levéltárat rövidítve idézni).