Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum és Régiségtárából 95

5S TÖRTÉNETI IRODALOM. adatait : szól Albert haláláról és Erzsébetnek közvetlenül az eset után meginduló tárgyalásairól, Frigyesnek előbb tartózkodó szere­péről, alkudozásairól Ulászlóval és Hunyadival, László kiszabadítá­sáról, bátyjával való ellentétjeiről az 1457 nov. 2-iki egyezségig. — 'Cholnoky Jenő : A földrajzi gondolat története. Teleki Pál könyvét (1917. Kilián) tekinti át és reflectál a könyv kapcsán felvetődött megjegyzésekre (Fitos, Dékány). November. György Endre : Gr. Széchenyi István közlekedési politikája. Alapgondolatát három idézettel világítja meg (Waldstein­hez írt leveléből : 1830 juli. 17, — Hitelbői, — Javaslaté.ból) ; azután sorra veszi közlekedési munkálkodásait : a Lánczhíd, a Széchenyi-út (kiemeli itt az állami és helyi érdekeltségű utak különbségét), az Al-Duna- és Tisza-szabályozás, a vasútpolitika gondolatait és azzal próbál mértéket állítani, hogy a máig meglevő eredményeket is figye­lembe veszi. — Réz Mihály : Az állam fekvése és területe, határai és relatioi. A földrajzi és politikai fekvés befolyásának jelentőségére mutat reá az államok alakulásában és a szomszédos államokkal való viszonya kifejlődésében. — Schiff Péter : Az elnöki hatalom fejlődésé az északamerikai Egyesült-Államokban. Az egyesülés gondolatát Frank­lin vetette föl ; az ő tervezetében az elnököt az angol király nevezi ki. joga is inkább ellenőrző (veto). Az Unió alkotmánya az elnök­választást már az egyes államok electoraira bízza ; az elnök teljes jogú államfő, de a senatusnak felel. Mivel azonban az alkotmány szűkszavú, az elnöki hatáskör a személytől függött : csak néha emel­kedett a congressus fölé (különösen a háborúk idején szükséges egy­séges közvélemény ereje révén). — Waldapfel János : A magyarországi evangelikus nevelés múltja. Szelényi könyvének ismertetése. Kár, hogy Szelényi iskolanemek szerint különíti el az anyagot, hogy a tanterveknek csak a vázát látjuk, hogy az evangelikus iskolák sajátos szellemét nem látjuk. Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárából. 1918. (IX.) évf. I—2. füzet. — Buday Árpád : Régészeti kutatás Albá­niában. Számadás arról a két hónapos kutató útról, melyet 1917-ben, a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából tett a Balkánnak csapataink által megszállott területe egy részén. Czélja és feladata az ős- és ókori emlékek számbavétele volt. A jelentés fejezetekre tagozódik. Az elsőben, melyet a Metochia vagy Metója régészeti emlékeinek szentel, Ipek mellett egy késő római vagy kora-byzanti­nus tábor (?) maradványait, római temetkezést és ezzel kapcsolatos feliratos síremlékeket ismertet. Azután Vrela és Studenica községek­ből közöl római feliratos emléket és mutat be egy középkori építészeti töredéket. Közben polemizál Evans angol szakemberrel, a ki e helyek közelében római municipiumot tételez fel. Crkolez községben kora keresztyén temetkezésül használt barlangot és egy római sírkőtöre­déket ír le. Zlokuőan és Budisalce községekben római feliratos és domborúműves síremlékeket talált, míg Klina vagy Glina község tekintetében tévesnek bizonyult az a feltevés, a mi a szakirodalomban szerepel, hogy ott római feliratos emlékek volnának. A második fejezet arról az útnyomozásról szól, melyet a »Hasi« kerületben végzett. Eredménye, hogy sikerült megállapítania annak a római útnak egy eddig nem ismert szakaszát, mely Lissumtól (ma Alesio) kiindulva Naissusnál (ma Nis) érte el a Duna mellől Byzantiumig vezető utat. Az útnyomozás során őskori tumulus-temetkezésre akadt Kruma közelében és egy mesterséges sánezot (valószínűleg szintén őskori temetkezés kerítésének részét talált) Car (Kjar) mellett. A har-

Next

/
Thumbnails
Contents