Századok – 1918

Értekezések - MADZSAR IMRE: Ernuszt János és háza Budán 56

Ernuszt János és háza Budán. Mint az alább közölt kiadatlan oklevélből kitűnik, Mátyás negyedik kincstárnokának,1

az egyszerű polgári sorból2

az ország hatalmas zászlósurai közé felemelkedett Ernuszt Jánosnak a budai várban egy kis sarokháza volt, melyet 1475 június 26-án Königfefelder Miklós budai polgárnak és feleségének 800 aranyforintért eladott. A magán-1 Csánki szerint (Mátyás udvara. 29, 30.) laki Thúz János, Zapolyai Imre és Bessenyei Bertalan után 1468-ban következett. A Tört. Tár 1902. 294—5. és Teleki, Hunyadiak kora XI. 345. és 358. közölt 1468-iki oklevelek nem nevezik ugyan őt kincstárnoknak, de tartalmukkal, illetőleg előadói jegyzetükkel tényleg e mellett szólnak. Épen ezért nem értem, hogy a Wenzelnél (Magyarorsz. bányászatának tört. 163—4.) 1469 szept. 8-iki dátummal közölt oklevélben Mátyás király még mindig csak »civis Budensis, aulae nostrae miles«-nek nevezi. (1467-ben : aulae nostrae miles, officialis noster 1. alábbi oki.) Talán az évszám hibás vagy pedig e czím az oklevélben említett kölcsönvétel idejére értendő ? A kincstárnokságra a koronavám országos felügyelőjének (vectigalis coronae generalis administrator) új állásából emelkedett (Kovachich Vest. Com. 1790. 373. és Wagner, Diplom. Sáros. 238.) s e minőségben Bessenyei Bertalannak lehetett alárendelve. A fenti 1468.-iki oklevelek azonban nem vám-, hanem adóügyekről szólnak. 2 Thurnschwamb (Engel, Gesch. d. Ungr. Reichs I. 192.), ki 1563-ban írt ugyan, de a beszterczebányai dolgokat s így az Ernusztok történetét is bizonyára jól ismerte, zsidó eredetűnek mondja. Oklevelekből tudjuk (Wagner, Dipl. Sáros. 238. és Wenzel, Bányász, tört. 163.), hogy Mátyás 1467—69 között Ernuszt János komája, tehát •— minthogy több gyermekről nem tudunk — vagy Zsigmond nevű idősebb vagy János nevű ifjabb fiának keresztatyja lett. Az előbbinek születési évét, minthogy 1473-ban, ferrarai tanulmányainak (erről forráshivatkozás nélkül Fraknói, Mill. Tört. IV. 297. A Pap K. által Irodalomtört. Közi. 1902. 368. közölt 1455—93-ra kiterjedő ferrarai anyakönyvi jegyzékben nem találjuk E. Zs. nevét, ellenben Fraknói, Magyarorsz. tanárok és tanulók a bécsi egyetemen 1874. 68. azt látjuk, hogy E. Zs. budafelhévvizi prépost 1470-ben a bécsi egyetem tanulója) befejezte és a pécsi püspökségre való kinevezése idején Fraknói szerint is legalább húsz éves volt, legkésőbben az 50-es évek elejére tehetjük s így mintegy 15 éves lehetett, mikor a keresztséget (ez esetben bizonyára atyjával együtt)