Századok – 1918

Történeti irodalom - Ruedorffer; J. J.: Grundzüge der Weltpolitik in der Gegenwart. Ism. Morvay Győző 85

100 TÖRTÉNETI IRODALOM. és a hódító kedv. A nép maga friss szláv törzs és még tiszta, érintetlen. Űj hatalom, mely a német hatalmat fenyegeti. — Japán a legifjabb hatalom. Kifelé titokzatosan félelmes, befelé önállótlan, ingadozó. Európai kultúrmezben elég otthonos, de nem teljesen áthatott. Külpolitikájának első stácziói China és Oroszország, másodsorban Amerika. — A brazíliai, chinai és indiai nagy felületek nagyhatalmi állásra még éretlenek, mert a nagyhatalom nem mathematikai, hanem dynamikai fogalom, nem kulturális, hanem psychologiai jelentőségű. 3. Másik könyve természettudományi elmélettel is iparkodik a háborút és az újabb politikai alakulásokat magyarázni. Míg az első könyve analysis, addig ez összefoglaló természetű, öt elméletet állít föl. Az első a geopolitikai elmélet, melyet büszkén a maga tulajdonának vall, jóllehet vannak tudományos és laikus előzői (Rohrbach : Weltpolitisches Wanderbuch. 1916. — Dix, Lamprecht, Cholnoky és mások). Ezek a földrajzi és geologiai (telluri) alakulatok alkotják kiinduló pontját. Szerinte hegyek, de különösen nagy vizek ország- és néphatárok determinánsai <Anglia a tengerben, Magyarország a Kárpátok és a Dunával, Ausztria nyilt ingadozó határú mint Oroszország). Ilyen alakulások a gyarmatosításnak is meghatározói. Jobbára szigetek vagy félszigetek. Ennek a gyarmatpolitikának egyik fejleménye volt az 1914. évi világhatalomközi megegyezés, mely szerint Kelet- és Nyugat-Afrika nagy partszegélylyel ellátva Afrika közepén egyesülve egy nagy német sávot képezett volna és az északot (franczia, olasz, spanyol) a déltől (angol, portugall) elválasztotta volna. A háború ezt teljesen megmásította, úgy hogy a német gyarmat eltűnt és Anglia Kairótól a Fokvárosig terjed. Földrajzi alakulás kényszeríti Németországot, hogy a Balti-tenger, Visztula, Don, Fekete-tenger, Aegei-tenger, Adria, Alpok és a Rajna között elterjedve a Földközi-tengeren át Afrika felé is kacsintgasson s Konstantinápolyon át Bagdad felé terjedjen. Anglia pedig megfordítva akarja a napoleoni terveket megvalósítani. Kjellén szerint ez a két ütköző nagyhatalom a háború okozója, a mennyiben hódító vonalukban a súlypont a török szultán országaiban fekszik. Ez három világrész közepe. Németország itt keres mozgási szabadságot, Oroszország a meleg tengert, Anglia a szárazföldi kapcsolatot gyarmataival. így is egyezett meg Anglia Oroszországgal Mesopotámiára és a Dardanellákra nézve. Míg (1914) Németországgal majdnem megegyezett, a Suezi-csatorna és a Dardanellák ütközőpontok maradtak. Anglia erre megfordította taktikáját és Oroszországgal szövetkezett, Konstantinápolyt ígérvén neki, a mibe sem a török, sem a német bele nem mehetett s innen a német-török nagy