Századok – 1918

Történeti irodalom - Ruedorffer; J. J.: Grundzüge der Weltpolitik in der Gegenwart. Ism. Morvay Győző 85

91 TÖRTÉNETI IRODALOM. barátság. Ily módon a Duna vonala egyrészt, a Balkán-Rhodope­hegység, másrészt s a Földközi-tenger keleti partvidéke a háború okozói. A másik probléma az ethnopolitikai. Első phasisa a nemzeti­ségek jogai. Legelső terve pedig a középkori »osztrák csoda« széttörése. Szerinte Seton-Watson és Do ver-Wilson elméletei és agitatiói a kérdés legjobb megvilágítói. Az ókor államait a kultus, az új koréit a nemzetiség fogja alkotni. Többféle fajtája van : a) Egységes nemzet államiság nélkül (csehek, irek, lettek). Ezek nemzetközi bonyodalmat nem idéznek föl. b) Szabad, de egységtelen nemzet, mint az olasz irredenta, c) Nemzeti egység szabadság nélkül (lengyelek, örmények, ukránok). Ezzel a be­osztással az irredentáknak egész sorát tárgyalja. A Gallia irre­denta : Elzász-Lotharingia, de elfeledi a baskok, provancealok, normandiaiak és wallonok önállósági törekvéseit ; az Italia irredenta : Savoya, Trient, Trieszt, Görz, de elfeledi a statisz­tikai számvetést a szlovén népségre nézve ; a Szerbia irredenta : Bosznia, Herczegovina, Bánát, mely a mily lenézett és kicsiny állam volt, mint U-hajó támadott a monarchiára ; a Bulgaria irredenta : Maczedónia, Délszerbia, Dobrudsa ; a Graecia irre­denta : Albánia ; a Romania irredenta : Erdély ; a Russia irredenta : Galiczia és az Északkeleti felföld ; a Polonia irre­denta : Galiczia északi része és van még Dánia, Suetia, Germania irredenta is. Kevés ügyet vet arra, vájjon ezek az irredenták történeti alakulatok voltak-e : autochthon népekéi vagy beván­dorlások eredményei-e ? Csakis a mai állapotokkal számol. Nem fontos kérdés, vájjon az egyes nagy államok végzetes politikai bűne-e (pl. Ausztriáé, Fr. Zweybrück : Oesterreichische Essays. Berlin, 1916.), hogy ez irredentákat gonoszul dédelgette, hogy nemzetiségeit egymás ellen kihasználva, őket sakkban tartsa. Arra sem gondol, hogy a geopolitikai és az ethnopolitikai problémák egymással megegyeztethetők-e ? Míg az első világos törekvés Indiától Londonig, addig a második csak a Duna völgyében összpontosul. A faji probléma a harmadik. Ennek iránya a Fekete-tenger­től a Keleti-tengerig vonul. Ez is Balkán-kérdés. Keveset szól az egyes fajokról és egyhamar rátér a szláv faj politikájára, mely Ausztriát szét akarja darabolni és a Balkánt hatalmába keríteni. Ennek ellenében az osztrák irredenták (cseh, szláv, magyarság és németek) külön államokká szakadva, Németország függelékeiként meghozhatnák a finem Austriae-t. Ezzel a pan­slavismus térképe, mely elnyúlna Posenig, Bajorországig, a Földközi-tengerig és a mely Németországot meg akarja törni, Európát egy latin és egy szláv birodalomra osztaná, a mi ellen

Next

/
Thumbnails
Contents