Századok – 1918
Történeti irodalom - Pósta Béla: A moszlim művészet hatásának példái Erdélyben. Ism. Buday Árpád 77
78 TÖRTÉNETI IRODALOM. Azt, hogy ezt most már legalább ennyire világosan látjuk, igen nagy mértékben — ha nem kizárólag — épen a most szóban forgó füzet szerzőjének köszönhetjük, ki egész sor tanulmányban mutatta ki, hogy ez az igazság hazai földünknek — közelebbről az erdélyi és északmagyarországi területeknek, hol a fejlődési folyamatban nem volt erőszakos megszakítás — minden művelődési korszakában megállapítható. A benei bronz hydria,1 A vízaknai kehely,2 A kiscsüri bronzdíszítmények, és A ludvégi rerormátus egyház edényei3 czímü tanulmányaiban, melyeknek tartalmi ismertetése a Századokban is megjelent, lépten-nyomon találkozunk ennek az igazságnak bizonyításaival. Szigorúan tudományos módszerrel lemért, tehát elvitathatlan bizonyítékok ezek, melyek variálódhatnak és színeződhetnek ugyan az idők folyamán, újabb adatok megállapítása után, de az alapigazság szilárdan fog állani. Sőt minél több lesz a tudományos módszerrel nyert anyag, annál szilárdabb lesz ennek az igazságnak tudományos megalapozása is. A mi már most a keleti hatást illeti, szintén ez a szerző mutatott reá legvilágosabban, hogy érvényesülésének két útja van : egy tengeri és egy szárazföldi, melyek mindenikének állomásai a Gibraltárig kimutathatók. Hazánk a szárazföldi karavánútba esik. Ennek sajátossága, hogy nem adja változatlanul tovább a hatásokat, hanem azok itt úgyszólván művészi »dialektusokká« alakulnak s ebben az új alakban érvényesülnek nyugat felé.4 A mi már most ennek a keleti hatásnak a jellemét illeti, senkit sem lephet meg, hogy a középkor második felében s az új korban a muzulmán művészet mezében jelentkezik. Hiszen az ókori keleti világnak az arab hatalom megalapítása s még inkább a byzánczi császárság lehanyatlása után, az arabok, majd a törökök, vagyis a muzulmánok (moszlimok) a folytatói. A moszlim művészetek hatása is két irányban jut el hozzánk : A Földközi-tengeren előrehaladva, — elébb leginkább Itália és Délitália közvetítésével (Anjou-királyaink révén fokozottan), majd — a török hatalomnak a Balkánon való megerősödése után — közvetlenül. Ezek a megállapítások nagy részben újabb megerősítést nyernek szerzőnek most szóban forgó tanulmányában. Ebben 1 Dolgozatok az Erd. Nemz. Múzeum érem- és régiségtárából. 1914. (V.) évi folyam. » U. o. 1915. (VI.) évf. » U. o. 1916. (VII.) évf. • »Die Rolle Ungarns in der östlichen und westlichen Civilisation. — österreichische Monatschrift f. d. Orient, 1916.
