Századok – 1918

Értekezések - MADZSAR IMRE: Ernuszt János és háza Budán 56

ERNUSZT JÁNOS ÉS HÁZA BUDÁN. 67 dosai fizetéséhez szüksége volt s a mely később hosszadalmas pör tárgya lett, nem tudjuk biztosan, de igen valószínűnek vehetjük. Annyi bizonyos, hogy Ernuszt János nem vesztette el sem a kincstárnokságot, sem pedig — mint a fent közölt oklevél is bizonyítja — újabb méltóságát, a sziavon bánságot, a melyben először 1474 jún. 27-én említtetik.1 Ez utóbbi hivatal czímét ugyanakkor az újból kegyelembe fogadott Thúz János is viseli, ki azonban Vetési Albert veszprémi püspökkel együtt Nápolyba utazott, hogy Beatrix kezét Mátyás számára megkérje s Olaszországból csak 1475 augusztus vagy szeptember havában tért haza Magyarországba.2 Vájjon Ernuszt János helyettes gyanánt működött-e a sziavon bán hivatalában vagy pedig egyszerűen annak Mátyás alatt gyakori kettős betöltéséről van-e szó,3 nem kutatom, csak azt jegyzem meg, hogy kincstárnokunk Thúz János hazatérése után is, egészen haláláig viselte e méltóságot, bár annak már nem sok időt és gondot szentelhetett. Minden bizonynyal előbb tért vissza a török hadjáratból, mint maga Mátyás, ki 1476 márczius i-én érkezik meg Budára, egy nappal előbb, mint az ekkor már — talán épen a hadjárat fáradalmai következtében4

— súlyos betegen fekvő Ernuszt János végrendeletét elkészítette. Ha mindehhez végül hozzávesszük, hogy valószínűleg nem sokkal a végrendelkezés után, inkább márczius, mint április havában 6

bekövetkezett halála után özvegyét és fiait az örökölt tekintélynek és vagyonnak további élvezetében találjuk,6

arra az eredményre jutunk, hogy Eschen-1 Hazai Okmánytár III. 430. 3 Berzeviczy, Beatrix királyné. 1908. 110. Fraknói, Mátyás király. 1890. 247. és Századok, 1898. 398. 403. 3 Korbuly Imre, A báni méltóság. Pest, 1868. 90—1. 4 A hadjárat egyik résztvevője, Veronai Gábor egri püspök is panaszkodik a velenczei követhez 1475 decz. 5-én Péterváradról írt levelében az egészségére kedvezőtlen időjárásról. M. Dipl. Emlékek Mátyás korából. II. 288. 5 Az új kincstárnok, Handó György, először ez év április 20-án említtetik. Fraknói, Századok, 1898. in. 6 A végrendelkező Csáktornyát ifjabb fiának szánta, Szentgyörgyöt pedig »et alia quaecumque sunt« a király számára fölvett kölcsönök visszafizetésére. Más birtokot név szerint nem említ. Csánki szerint (Magyarorsz. tört. földrajza III. 9. és Ak. törttud. értekezések XV. 14. 45. 129.) nemcsak a csáktornya-sztrigói, de a szentgyörgyvári és kapronczai uradalmak is az egész századon át és azon túl is kimutathatók az Ernusztok birtokában. (V. ö. Istvánffy, Histor. 1758. 157.) Evvel szemben felvidéki birtokaikat csakugyan elvesztették. Szklabinát (v. ö. Bél, Notitia Hung, novae 1736. II. 307.) Mátyás király a nyolczvanas években Corvin János-5*