Századok – 1918

Értekezések - MADZSAR IMRE: Ernuszt János és háza Budán 56

66 MADZSAR IMRE. még az egyházi rendeket sem vette fel. Az 1470—73. évek tehát a vagyonban és hatalomban való emelkedés évei az Ernusztok történetében. Hihető-e, hogy ugyanaz a család, mely a királyhoz való hűségének ennyi hasznát látta, rövid idő múlva és minden ismeretes külső ok nélkül letér arról az útról, melynek helyességét maga a tapasztalat, a dolgok fejlődése igazolta. Fontosabb, közvetlen bizonyíték ennél, hogy az állítólagos hűtlenség esetét semmiképen sem tudjuk elhelyezni Ernuszt János életének három utolsó esztendejében. Nem történhetett az a boroszlói ostrom idején, minthogy Mátyás király néhány héttel ennek befejezése után rendeletet küld komájának, Ernuszt Jánosnak (mandavimus compatri nostro magnificoJohanniErnsth),nyilván kincstárnoki minőségében, a kassaiak hadi adójának beszedéséről.1

Azt pedig maga Eschenloer is nagyon jól tudja, hogy Mátyás ebben az esztendőben már nem tért haza Magyarországba, csak a következő év tavaszán, már pedig távollétében aligha játszódhatott le a bűnügyi vizsgálat az ország egyik főhivatalnoka ellen. De nem tehető az eset 1475-re sem, a mint Csánki Dezső véli. Legkésőbb ebben az esztendőben vehette kezdetét az Ernuszt-kápolna építése, melynek költségeivel, mint mellékesen megjegyzem, a fönt ismertetett házeladás talán összefüggésben állott. A kápolna a következő év február havában az ajtó és az oltárképek híján készen állt, a megelőző téli és őszi hónapokat pedig Ernuszt János nem töltötte Budán. Elkísérte a királyt a szabácsi hadjáratra s 1475 decz. 5-én Péterváradon állít ki oklevelet arról a 8000 forintról, melyet az előző esztendőben a király részére, de saját kezességének lekötése mellett, Karai László budai préposttól kölcsön vett.2 Vájjon épen ez volt-e az az összeg, melyre Mátyásnak zsolemlíti. Külföldön született-e vagy Magyarországon, nem tudjuk, de mint »insitus civis« fiát, mégsem lehet a Beckensloer Jánosokkal és Veronai Gáborokkal teljesen egy sorba tenni. A mit Tubero (Schwandtner III. 174.) Ernuszt Zsigmond német érzületéről s általában a pécsi püspökről mond, igen bizonytalannak látszik. 1 Teleki XI. 519. A béketárgyalások nov. 15-én kezdődtek, Mátyás pedig decz. 12-én tudósítja a kassaiakat az Ernusztnak küldött rendeletről. 2 Magy. Tört. Tár XII. 123. v. ö. Fraknói, Karai László budai prépost. Bpest. 1898. 15. Mátyás okt. 19-én indul el Budáról, nov. 30-án már Péterváradon találjuk, honnan decz. 5-én indul hajón Nándorfehérvárra (Csánki, Szabács megvétele. Hadtört. Közi. 1888. 355.). Ernuszt és más résztvevők, úgy látszik, Péterváradon maradtak, vagy pedig később követték a királyt. M. Dipl. Emi. Mátyás korából. II. 288.