Századok – 1918

Értekezések - MADZSAR IMRE: Ernuszt János és háza Budán 56

ERNUSZT JÁNOS ÉS HÁZA BUDÁN. 50 az ő birtokukban találunk, előbb csakugyan a laki Thúz János kezén voltak, mint egy későbbi író állítja,1

úgy Ernuszt Jánosnak való királyi adományozásuk, vagy talán inkább zálogbaadásuk 1470 táján történhetett, a mikor Thúz János a Csezmiczei János pécsi püspökkel együttesen viselt szia von bánságból társával együtt elmozdíttatott és fogságba került. Ugyanezen évben kincstárnokunk a Felvidéken is birtokokat, új méltóságokat és eddigi javaiban való megerősítést nyer a királytól.2

S a mint ő a Thúz János örökébe, úgy lép a hűtlenné lett és nemsokára (1472.) elhalt Csezmiczei János püspöki székébe idősebb fia, Zsigmond,3 noha ekkor 1 Liszti János veszprémi püspök (t 1578.) Bonfiniushoz írt széljegyzetei (Kovachich, Script, minores I. 336.) között Thúz Jánosról ezeket írja : »Hebraeus enim erat baptizatus et compater Regis fuit, hujus erant Chaktornya, Kaproncza, Zentgyörgy, Krapina, Strigo etc.« Azonban sem Csánki (Magyarorsz. tört. földr. III. 9.), sem Holub J., Zalavárm. kiterjedése és határai a középkorban. 1916. 17. nem tudnak erről semmit. Még 1464-ben Lamberger Frigyes a muraközi uradalom zálogbirtokosa, 1474-ben a Zalam. Oltár II. 597. hibás regestával közölt oklevele szerint már E. Jánost találjuk helyében, ki egyébként végrendeletében is kéri az uralkodót, hogy Csáktornya várát és tartozékait ne vegye el fiától Jánostól és annak utódaitól. Mivel azonban a tulajdonképeni donatio és statutio csak i47L-ben, illetve 1478-ban történik (Orsz. lt. Dl. 18143.), lehet, hogy eredetileg E. J. is csak zálogban bírta a Muraközt. A két utóbb idézett írónál azonban kijavítandó, hogy az adománylevél nem Ernuszt János kincstárnoknak, hanem Zsigmond és II. János nevű fiainak szól. Hasonlóképen tévedés, hogy Thúz János Mátyás király keresztapja volt (Kohn S. i. m. 229.), a mire nyilván a Lisztinéi olvasható compater félreértése adott okot. Azt alig kell említenem, hogy Liszti adatai teljesen Ernuszt Jánosra illenek. 2 Ápr. 5-én Zólyom-Lipcsét, 23-án Szklabinyát és a turóczmegyei főispánságot kapja, nov. 27-én pedig megerősíttetik a beszterczebányai ezüst- és rézbányák birtokában ; 1471-ben említtetik először mint zólyomi főispán (Wenzel i. m. 163—4., Wagner, Diplom. Sáros. 126., Teleki XI. 442., Bél M. Notitia Hung, novae. II. 307.). A Pallas Lex. Zala- és Körösmegyék főispánjának (az utóbbit Wagner i. m. Dec. II. 22. és nyomán Nagy Iván is IV. 74.) is mondja, a miről azonban nem tudok. 3 1473 január 8-án még vacans a pécsi püspökség (Zichy okmtár XI. 122.). Koller szerint (i. m. IV. 360.) a pápa 1473 decz. 10-én erősíti meg, mint in spirit, et tempor. administratort. A következő év jan. 12-én még mindig csak clericus Vesprim. dioecesis et perpetuus administrator eccl. Quinqueeccl., január 20-án már electus Qidnqueecclessiensis. A papi rendeket azonban még 1477-ben sem vette fel (Zalam. Okltár II. 607. és Orsz. lt. 18143.). Karácsonyi (Magyarorsz, egyháztört. 1915. 49.) 1477-re, Wagner (i. m. II. 20—24.), Nagy Iván (IV. 73.) és a Pallas Lex. 1475-re, Kohn S. (i. m. 229.) 1478-ra teszik püspöksége kezdetét. Ugyancsak Karácsonyinál i. h. mint »Ernuszt Zsigmond német« szerepel, nyilván Fraknói (Mill. Tört. IV. 243. és 297.) nyomán, ki E. Zs.-ot szintén Mátyás idegen kegyeltjei között Századok. 1918. I—II. fűzet. 5