Századok – 1918

Értekezések - MADZSAR IMRE: Ernuszt János és háza Budán 56

60 MADZSAR IMRE. csolatok fűznek, mint a Nagyboldogasszony templomáról való gondoskodása és Ilkuszi Márton budavári plébánoshoz való baráti viszonya mutatják.1

Mint a hely megnevezése nélkül keltezett végrendeletből kitűnik, halála is itt következett be, a miből, valamint a végrendeletnek Engelhard gyógyszerész lakására vonatkozó intézkedéséből azt következtetem, hogy a várban az eladott kisebb épületen kívül még több háza volt. Königsfelderhez való viszonyának eredete pedig bizonyára még pályafutásának említett, korai időszakába esik. Midőn 1462 július havában Mátyás király hadfelszerelési ügyekben a pozsonyi tanácshoz küldi őt,2

ennek élén bírói minőségben Königsfelder Lajos áll. Már delelő, illetve nyugvó pontján mutatja ezt az érdekes pláyafutást a többször idézett végrendelet, melynek szövege, egy függelékes oklevéllel együtt, jelentékeny részében a Szűz Mária mennybemenetelének tiszteletére fölszentelendő 3

kápolna ügyével foglalkozik. Az Ernuszt-Suecia-t olvasott s kincstárnokunkat svéd eredetűnek teszi meg, a mit a Pallas Lexikon is átvett. Ugyanitt s általában az Ernusztokról eddig megjelent czikkekben számos adathibát találunk, melyeket igyekszem itt lehetőleg kijavítani. 1 A templom »új tornyá«-nak építésére 100 aranyat hagyott. Mivel az ú. n. Mátyás-torony 1470-ben már készen állott, a fenti adatból azt lehetne következtetni, hogy tervbe volt véve a templom másik tornyának kiépítése, mint különben anélkül is föltételezhető. A lengyel származású Ilkuszi Márton plébánosról, a végrendelet egyik tanujáról és megpecsételőjéről, a pozsonyi egyetem volt tanáráról 1. Békési E., Magyar írókHunyadi Mátyás korából. Kathol. Szemle 1902. 624—6. és Császár Mihály, Az Academia Istropolitana. Pozsony, 1914. 53—6. Budán való működését Békési Ábel (Egyetemeink a középkorban. 1881. 89.) nyomán 1478-tól, Császár pedig 1483-tól keltezi. Mint az Ernuszt-féle végrendeletből látjuk, már 1476-ban is a Nagyboldogasszony templomának plébánosa, sőt minthogy az 1472-iki üstökösről készített jelentésében is (Békési i. m. 626.) plebanus Budensis-nek neveztetik, Pozsonyból Budára való költözködése minden valószínűség szerint a 70-es évek elejére tehető. 2 Teleki XI. 29. Ez az oklevél Ortvaynál (i. m. III. 103.) kimaradt a Pozsonyt érdeklő okiratok jegyzékéből. — Mátyás ekkor Oláhországba készül a török által elűzött Vlád megsegítésére s e hó végén el is indult Budáról Erdélybe. L. Fraknói, Hunyadi Mátyás király. 1890. 124. 3 Szerémi (28. 1.) a Corvin Jánosnak Mátyás életében letett hűségeskü történeténél így ír : »Rex cum filio suo predicto, et cum magnatibus intrauerunt ad sacellum Assumcionis Marie, quod crencociaverat (consacraverat ?) antiquus Rex Lodouicus ad honorem Assumcionis Marie. Super tumbam diui Joannis Elimosinarü fecit portare ewcaristiam« stb. Alamizsnás szt. János esetleg kincstárnokunk védőszentje volt. Holttestét Temesvári Pelbárt (Pomer.