Századok – 1918
Értekezések - MADZSAR IMRE: Ernuszt János és háza Budán 56
ERNUSZT JÁNOS ÉS HÁZA BUDÁN. 50 kelt, átiratban reánk maradt végrendeletében és pedig azokkal az intézkedésekkel kapcsolatban, melyeket az örökhagyó a Nagyboldogasszony budavári templomának temetőudvarában családi temetkezési helyül épített, de még felszentelésre váró kápolna ügyében tesz.1 E kápolna egyházi szerelvényeinek leltára a végrendelet szerint Königsfelder Miklós kezében van s minthogy Ernuszt János a Gara-kápolna egykori alapítójához hasonlóan 2 a maga családi kápolnájának gondozását szintén a Krisztus szent testéről elnevezett czéhtestületre bízta, Königsfelder bizonyára ennek elöljárói s mindenesetre a szia von bán bizalmasabb emberei közé tartozott. Még egy évtizede maga Ernuszt János is egyszerű budai polgár,3 kit a várhoz később is szoros kap-1 A budai káptalannak 1481 jan. 16-ról kelt és saját 1477 jan. 31 -iki átiratát (magának a végrendeletnek kelte Csánkinál, Akad. Ért. a törtt. к. XV. 15. 1477 helyett 1476-ra javítandó) magában foglaló átirata a nemz. múz. ltárban (Levélt, növ. napló 1895. 7.). Közölve Zalam. Oltár II. 605. több hibával, melyek a valószínűleg az alábbi módon kiegészítendő helyekkel együtt a következők : 605.1. 13. sor, Ernust helyett : Ernusth, 606.1. 6. s. domino h. domino domino, 8. s. dignaretur h. dignetur, 22. s. viginti florenos h. v. florenorum (6'7%-os kamatról van szó), 22. s. restituatur domus vice ... h. valószínűleg : rest. d. vitrico ecclesiae, 31. sor így javítandó : item capella, quam edificaui, volo ut stb., 33. s. kimaradt 3 szó : monstranciam magnam, quam seruandam dedi stb., 607. 1. 10. s. az eredetiben »eadem capella« előtt kimaradt pro, 18. s. eciam kipontozva, 25. s. dignantur h. dignentur, 28. s. bizonyára : prom. ad sacros cl. ordines, 29. s. haberet demum h. : honoret deum, 33. s. serviat, 36. s. vagy autem v. vero pótlandó, 608. 1. 5. s. azthalnok (nem tulajdonnév !), 19. s. végén a nehezen olvasható szó vagy : offerantur v. sufferantur, 27. s. favenda h. azt hiszem : facienda. 2 Orsz. lt. Dl. 15670. Közölve Nemes A. i. m. 67. 3 Eschenloer (Gesch. d. Stadt Breslau 1828. II. 315.) szerint bécsi kereskedő volt. Mátyás 1462-ben (Teleki, XI. 29.) tényleg Bécsbe (illetve bécsi bevásárlások czéljából Pozsonyba) küldi, fia, Zsigmond pedig 1470-ben a bécsi egyetem hallgatója. Látni fogjuk azonban, hogy E. adatai nagy tévedéseket is tartalmaznak. Tubero (Schwandtner, Scriptores 1746. III. 174.) és Szerémi György (Akad. kiad. 34.) szerint Ernuszt Zsigmond püspök német származású, volt, Istvánffy pedig (Hist. 1758. 7.) még pontosabban írja róla : »Erat is Joannis Ernesti e Suevia oriundi, sed Regno Ungariae insiti Cívis, multasque arces et ditiones adepti filius«. A XV. század folyamán Dél-Németországból és Ausztriából tudvalevőleg számos zsidó költözött Magyarországba az ottani üldözések és nálunk uralkodó kedvező helyzetük következtében, azt azonban nem tudom, honnan veszi Kohn Sámuel (A zsidók tört. Magyarországon. 1884. 229.), hogy E. J. Zsigmond idejében jött hazánkba. Nagy Iván (Magyarorsz. családai. IV. 74.), ki Budai Polgári Lexikonához hasonlóan a családról szóló adatait Wagner művéből (Collect, geneal. 1802. Dec. II. 20.) vette, Istvánffy itt idézett szövegében tévesen